Hogyan értethetném ezt meg az apámmal?

Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy apummal ketten élünk, kiskoromtól kezdve ő nevelt, 23 éves vagyok, dolgozom.

Nemrég lett párom, akivel megbeszéltük, hogy minden hétvégén találkozunk, egyszer én mennék, egyszer ő jönne, mivel kicsit messze élünk egymástól, de tömegközlekedéssel megoldható a helyzet. Apum ragaszkodik az elképzeléséhez, hogy szerinte mekkora hülyeség hetente találkozni, csak meg fogjuk egymást utálni, ne hagyjam magam ennyire befolyásolni, stb.

Nos, én nem így látom a helyzetet, de apu akarata vasból van, és elvárná, hogy minden tanácsát vakon kövessek, mint egy kutya. Már előre gyomoridegem van attól, ha majd szólni fogok neki, hogy hétvégén én megyek a páromhoz, mert tudom, hogy csak veszekedés lenne az egész. Apu szentül hiszi, hogy ismer engem, de ez sajnos nem így van. Szerinte nekem nincs saját véleményem, és, hogy teljesen alárendelem magam a páromnak, ami ugyancsak hülyeség.

Én úgy gondolom, hogy teljesen korrekt ez a váltott találkozás anyagi szempontból is, meg én nem vagyok az a típus, aki elvárja a párjától, hogy mindig ő jöjjön.

A kérdésem annyi lenne, hogyan értethetném meg apummal, hogy már felnőtt vagyok, nincs beleszólási joga az életembe, és, hogy ne nyomjon el ennyire?

Előre is köszi a válaszokat.

23/N