Elvált szülőknél normális, hogy a gyerek és a szülő se mondja meg mikor jön, mikor megy a gyerek?
Már nagyobbacska önállóan közlekedni tudó gyermekről van szó, aki hétvégeken jár a másik szülőhöz.
Valahogy azonban sose lehet rávenni, hogy megmondja pontosan mikor jön haza vagy hogy legalább magától szóljon, amikor már tudja mikor jönne. (Pl.: az az utolsó infó, hogy vasárnap reggel jön, erre du 2-kor nem veszi föl a telefonját és nem tudni hol van, miért nem jött vagy mikor jön.) Más elvált szülőnél is van ilyen probléma? Mi a megoldás?
Ez esetben kihívnám a rendőrséget. MINDIG! Majd a többedik esetből tanul a gyerek.
De ha nagyon bepipulnék, megmondanám neki, hogy nem is kell hazajönnie, ha ennyire leszarja, hogy aggódok érte.
Hány éves gyerekről van szó? Ha egyedül közlekedik akkor gondolom otthon is lehet egyedül.Nincs lakáskulcsa?
11 éves lányomnak mindig mondom hívjon fel ha jön haza mert nem biztos, hogy otthon leszek.Ezt a gyerekkel kell lerendezned.
Nekem is az jutott eszembe, ami az utolsónak, ha már nagy és egyedül mászkál, akkor ez miért ilyen gond?
Ha hazaér ebédre/vacsorára, akkor eszünk együtt, ha nem, akkor eszik külön, ami maradt, vagy amit talál.
Ha nem jön, akkor leviszem a kutyát. Nem várom, hogy vajon jön-e vagy sem.
Nem muszáj otthon lennem, amikor hazaérkezik, nem?
Mentem apámhoz. Kajáltunk, dumáltunk, segítettem rendbe tenni a gépét, megbeszéltük az egyetem kezdést, ez az amaz, TE JÓ ÉG MÁR HAJNALI 2? Akkor ráérek hazamenni holnap. Reggel felkelek, eszek valami reggelire, megnézek 1-2 videót neten, jajj, mindjárt kész az ebéd, megvárom, telihassal nem lehet elindulni, dumálgattunk, bamm, délután 2, haver ír, hogy nem megyünk-e le boltba meg dumálni, majd 4-5 órafelé hazakeveredtem. Pedig csak a délutánra terveztem felugrani. Hallgattam egyfolytában, hogy miért nem szólok, hogy mikor jövök, meg miért nem akkor jövök amikor szólok. Volt nekem is olyan, hogy nem vettem fel a telefont. Miért? Mert a másik szobában volt, mert le volt némítva, le volt merülve, szimplán nem hallottam meg, stb..
Aztán anyám elköltözött másik városba, én nagyszülőkkel vagyok, aztán anyám "fel van háborodva", amikor 10 kor felhívom, hogy hol vannak már, mert 8ra már itt akartak lenni, majd tájékoztatnak, hogy délre ér be a busz. Aztán elmentek még 2 órát vásárolni, ha már útba esett bolt. Azóta az sem baj, ha 2 nappal később jövök haza az egyetemről :D
Értem én, hogy aggódsz tőle, de ha már nagylány/nagyfiú, akkor eléggé zavaró tud lenni, hogy egyfolytában csörög a telefon (*azaz felhívod 2-3×), főleg, ha nem szeret előre tervezni, és addig marad amíg kedve van, meg ilyenek.
Üdv,
Elvált szülők gyereke.
15 mult. A tanulassal gondok vannak. Persze van sajat lakaskulcsa. Kutyat o akart, de hetvegente sosincs a kutyajaval ram bizza. Hetkozben se nagyon tanul. Es hetkozben is van olyan, hogy nem szol miert is nem er haza idoben. Felolem mehet, maradhat, de legalabb mondana mikor kabe.
Oke az is, hogy hipp-hopp elszalad az ido, de olyan csak van, hogy apa/anya este 6-ra legkesobb itthon leszek. Es otthon van, ha meg kozbejon valami akkor legkesobb 6-kor csak feltunik neki, hogy jeee még el se indultam haza vagy masik haza...
Biztos a mi hibank is, meg eletkori sajatossag, csak epp bosszanto. Bezzeg, ha en nem vennem/veszem fol amikor o keres akkor huuu. Vagy ha segiteni kell valamit azonnal el tud erni.
15-ös válaszolónak. Én egy dolgot tudok, tisztelem a mások idejét, de ők is tiszteljék az enyémet. Ha én valakinek azt mondom 5-re megyek, akkor 5-re megyek, ha nem, mert dugó volt, lerobbant a villamos vagy velem történt valami, abban a pillanatban szólok, ahogy látom, hogy esélytelen az odaérésem, hogy figyu ez van, várhatóan ennyit kések tégy belátásod szerint.
Ma az okostelefonok és folyamatos online jelenlét korában, ha valaki a mások idejét semmibe veszi és képtelen legalább időben szólni, hogy késik vagy hogy nem megy, az szerintem önző, egoista és nem gondol bele mi lenne, ha valaki vele csinálná ezt...és mindegy miről van szó, munkáról, tanulásról, barátokról, családról vagy a szerelmedről. szerintem egy életünk van és mindenkinek van jobb dolga annál, mint hogy valakire mindig 10-20 perceket várjon vagy azért ne kezdődjön egy értekezlet, mert valaki mindig elkésik stb.
Nálunk az volt a szokás (gyerekkoromban én azt tanultam: hogy vagy mondok pontos időt és akkor ha kések viselem a következményeit (szidás vagy hogy otthagytak, elkezdték nélkülem) vagy csak annyit mondok hétfő este megyek, legkésőbb 9-ig, ha este 9-re nem értem oda, akkor már nem megyek, másnap reggel fogok jelentkezni. :-) mondjuk nálunk a reggel az reggel 9-ig tartott :-).
És ezt most hiába próbálom átadni a saját gyerekeimnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!