Ez csak nekem fura?

Könyvet azpért adták, hogy nekik személyesen "ne kelljen beszélgetni a témáról" csak "esetleg ha van valami kérdés" akkor lehet kérdezni.

A témáról beszélgetni kell, foglalkozni kell vele...

Nem egy valamilyen könyvvel letudni hogy "odaadom a gyereknek aztán világosuljon fel belőle".

Mostanában beszélgetek valakivel, akit régen így "világosítottak fel", szenved attól, hogy kimondatlan, tabu témának érzi ezt a témát, amiről nem lehet beszélgetni, ő is nehezen nyílik meg, mert "szégyellnivaló témának" tartja, amiről "nem szoktak beszélni" vagy "nehéz beszélni"

A legeslegigazibb, ha a szülő diszkréten felhozza, hogy kislányom/kisfiam, most már te is eljutottál abba a korba, hogy lassan érintett leszel a testi kapcsolatokban, felajánlom a segítségemet.

És itt a szülőnek nyitottnak kell lennie, hogy a kamasz gyereke mit szeretne. Van olyan fiatal, akinek igénye, hogy alaposan kibeszélhesse a szülővel a témát, míg más inkább maga jár utána könyvben vagy a neten. Van, aki azt igényli, hogy anyuka elkísérje első nógyógyászatára, megint más inkább pont kihagyná a szülőt.

A szülőnek fel kell ajánlania a segítségét, de semmit sem szabad erőltetnie.

Teljesen normális. Nálunk is így volt, nekem határozottan jól esett, hogy nem egyedül kellett először nőgyógyászhoz mennem. A dokit is anyukám választotta, a kórházban dolgozik mint ápolónő, így ismeri a felhozatalt, tudta ki a türelmesebb ilyen helyzetben.

Nagymamám mesélte annak idején, hogy neki semmit nem mondtak még a menstruációról sem a szülei. Nem tudott, nem értett semmit mikor hirtelen vérezni kezdett, képzeld el mekkora ijedség lehetett az...

Sokkal jobb, hogy beszélnek róla, felvilágosítanak, mint mikor magadnak kell mindent megtudnod. Ebből jönnek később az "orális szextől lehetek terhes?" jellegű kérdések...

Persze tisztelet a kivételnek.

Elég gáz, ha egy szülő az internetre bízza a felvilágosítást.

Honnan tudhatná egy serdülő, hogy a neten keringő rengeteg baromság közül melyik a helyes infó?

Azonkívül az is gáz, ha nincs olyan viszony a szülő és a gyerek között, hogy ilyesmiről nyíltan tudjanak beszélgetni.

Mondom ezt szülőként, egy felvilágosított kisiskolás gyerekkel.

Kedves kérdező!

A barátnőd anyukájának a viselkedése az elvárható, és az a nem jó, ahogyan a te szüleid kezelték a szituációt.

Ez nem fura, hanem teljesen okés.

Minden szülőnek így kellene.