Egy tizenéves lányt a nevelőapja éveken keresztül erőszakolta, az anya és a család semmit nem vett észre belőle. Ez csak nekem fura?

Személyesen is ismerek ilyet. Én nem értem hogy lehet az, hogy az egész családban senki sem vette észre, hiszen annyira nyilvánvaló volt. De elintézték annyival, hogy a gyerek most kamaszodik, majd kinövi ezt a viselkedést.

Szorongott, senkivel sem mert beszélni, rosszul lett ha emberek közé kellett mennie... annak a gyereknek pszichológusra lett volna szüksége, de semmit sem tettek. Egyesek azt hiszik, hogy a családjuk annyira tökéletes, hogy ilyen dolgok velük nem történhetnek meg.

Sajnos, sok gyerek a kamaszkorban minden ilyesmi nélkül is az "elviselhetetlen" határán mozog, és legfeljebb kimondottan szakképzett valaki lenne képes egyértelmüen eldönteni, hogy "csak" kamaszodik, vagy valami egyéb van a háttérben.

Emellett éppen a molesztált gyerekekre jellemzö, hogy magukat okolják, magokat tartják hibásnak és ezért nme szólnak a szülönek, mert szégyellik magukat. Ez akkor is jellemzö, ha egyébként tényleg jó kapcsolat van a szülö és gyerek közt - ez egyszerüen a molesztálás pszichologiájából következik.

Az ilyen férfiak meg akkor tesznek valamit a gyerekkel, amikor nincs senki más a lakásban, azaz akkor senki nem tudja észrevenni, emellett a gyereknek nincs bizonyítéka, és ez a másik ok, amiért nem mer senkinek sem szólni.

Ami meg azt illeti, hogy az anya nem a gyerek biztonságát helyezi elötérbe: a legtöbb ilyen férfiröl nem látható, hogy ilyen hajlama van, és ezért nem levárható egy nötöl, hogy csak azért maradjon egyedül, mert esetleg lehet perverz az illetö. (Emellett a legtöbb eseten nem az "aktuális kuki" miatt keres egy nö társat, hanem az emberi oldala legalább annyira számít neki, akinek CSAK az kellene, az nem élettársat tart, hanem alkalmi kapcsolatokat keres)

A (nemi) erőszakot elszenvedő gyerekek 99%-a meg van félemlítve a támadója által, hogy nem merjen segítséget kérni, ne merje elárulni, mi folyik.

Arra is rengeteg a példa, hogy amennyiben az áldozat mégis megpróbál segítséget kérni -ritkább eset, ha van mersze ehhez-, általában nem hisznek neki.

"Emellett éppen a molesztált gyerekekre jellemzö, hogy magukat okolják, magokat tartják hibásnak és ezért nme szólnak a szülönek, mert szégyellik magukat."

Ez meg a másik oldala az okoknak. (Az iménti hozzászólásomban meg említettem a megfélemlítést.)

Egy harmadik okot is felvázolok:

sok gyermek, akár kiskamasz koráig nem tudja, hogy baj, amit tesznek vele, kivéve, ha közvetlen, egyértelmű erőszakkal jár. Számos molesztáló sajnos megtéveszti a gyermekáldozatot:

"pssszt! ;) ez a mi kis titkunk! Semmi rossz nincs ebben, de nem hagyjuk, hogy más beleszóljon! Gyere, veszek megint neked csokit! :)"

Bár azt végképp ne higgye senki, hogy a molesztálók többsége pedofil. A többségük antiszociális személy, míg a pedofília önmagában inkább egy pszichológiai kórkép, és többnyire NEM jár együtt antiszoc hajlammal.

A molesztálók többsége nem pedofil hajlamú, hanem különféle okokból teszi:

- épp nincs kivel szexelnie, pl az asszony most szült,

- és/vagy beteg az asszony éppen, vagy ráunt az asszonyra és jobb híján a gyerekével csinálja,

- és/vagy uralkodási hajlam (mint a börtönszex esetén, hiszen ott meg pl alig vannak homoszexuálisok, mégis folyik a nemi erőszak)

Stb