Anyám sose kopog?

Lehet, hogy csak én fújom fel az egészet, de szerintem illik kopogni.

Szóval: 16 éves lány vagyok, 2 fiatalabb testvéremmel vagyok egy szobában, én napközben általában itt foglalom el magamat, ők a nappaliban/udvaron..stb, de ha akarnak persze bejöhetnek, meg ha nem akarnám akkor is bejönnének, mert nem zárható az ajtó...

A problémám az, hogy amikor Anyám bejön, vagy nem kopog, vagy ha igen, meg se várja míg válaszolok, már jön is be azonnal. Ha olvasok, akkor még nem is zavar ez, de ha a laptopom előtt ülök, akkor az ajtónak háttal vagyok, és ha pl. zenét hallgatok, nem hallom hogy bejön, csak egy kezet érzek a vállamon, vagy hogy mellettem hirtelen valaki megszólal.Gyerekesen hangzik, de eléggé meg tudok ijedni ezektől.

Most nem az, hogy pornót néznék vagy valami, de akár azt is tehetném, és ha akkor nyitna be, az mindkettőnknek kínos lenne.

Ha viszont szóvá teszem, hogy szeretném, ha kopogna, akkor azt a választ kapom, hogy "Még mindig én vagyok a te anyád és nem fordítva" vagy "Ez az én házam, azt csinálok, amit akarok"

Megpróbáltam normálisan megbeszélni vele, de mindig csak megsértődött, felhúzta az orrát, vagy elkezdett velem veszekedni, hogy hogy képzelem, hogy ő a saját házában kopogni fog. (Egyébként akármi van, ezzel a "saját ház" dologgal jön. Most nem csak emiatt, de azon gondolkodok nagyjából 10 éves korom óta, hogy érettségi után elköltözök.)

Tényleg olyan nagy kérés, hogy ha már saját szobám nincs (és nem is várom el, hogy legyen), legalább kopogjon?