Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Egyenrangú-e a felnőtt szülő...

Egyenrangú-e a felnőtt szülő és a felnőtt gyerek?

Figyelt kérdés

Sziasztok! Az alábbi kérdésekben szeretném kérni a véleményeteket.


1) Egyenrangú-e a szüleivel az a felnőtt gyerek, aki szüleitől minden tekintetben független és önellátó, mint mondjuk egy átlag 26-30 éves? Milyen tekintetben igen vagy nem?


2) Beleszólhat-e és beleavatkozhat-e a szülő a független felnőtt gyereke életébe? Milyen esetekben igen vagy nem?


3) "A szülő-gyerek kapcsolat olyan szeretetkapcsolat, amelyben alá-fölé rendelt viszony van." - Igaz-e ez az állítás? Mikor igen vagy nem?



2018. márc. 15. 14:53
1 2 3
 1/23 anonim ***** válasza:
58%

1) Egyenrangú (ha külön is él, és a szülei segítsége nélkül eltartja magát).


2) Csak annyira, amennyire a független felnőtt gyereke hagyja. Ha nem akarja, nem hagyja, és nincs gond.


3) Addig igaz, amíg a gyerek gyerek. Amikor már felnőtt, akkor egyenrangúak viszonyává válik.

2018. márc. 15. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/23 anonim ***** válasza:
75%
1.Természetesen emberként egyenrangú és önálló. De ha a szüleivel jó volt a kapcsolata gyerekkorában és tisztességgel felnevelték, akkor kötelessége, hogy tisztelettel bánjon velük, ha szükséges, akár segítsen is nekik/rajtuk. 2.A szülő nem avatkozhat be a felnőtt gyereke életébe, pl. mondjuk nem jelentheti be a tudta nélkül egy orvosi vizsgálatra vagy nem vihet át a gyerek lakásába olyan holmit, ami nincs megbeszélve, stb. A beleszólás már árnyaltabb ügy, mert egy szülő soha nem szűnik meg szülő lenni, mindig foglalkoztatni fogja a gyereke sorsa. Úgy fejezném ki magam, hogy elmondhatja a véleményét a gyerek döntéseiről, de a felnőtt gyerekén fog múlni, hogy megfogadja-e a szülő tanácsát. Ez persze fordítva is igaz, a gyerek is törődhet a szüleivel, adhat tanácsokat, aggódhat értük, semmi baj nincs azzal, ha az ember törődik a családtagjaival, amíg nem lesz erőszakos. Az egy picit más kérdés, ha olyan szélsőséges dolgokról van szó, mint pl. önpusztítás, mondjuk ha a felnőtt gyerek drogozik, kevés szülő tudja megállni, hogy konkrétan ne avatkozzon be, mert félti a gyereke életét és egészségét. 3.Ez az állítás addig igaz, amíg a szülő felelőssége a gyerek nevelése és eltartása. Amint a gyerek önálló lesz, és valódi a szeretet a szülők és a gyerekek között, értelmetlenség alá-fölé rendelt viszonyról beszélni. Ha valódi szeretet van, akkor a gyerek úgyis meg fogja adni azt a tiszteletet a szülőnek, ami jár neki azért, mert felnevelte. Ha nincs valódi szeretetkapcsolat, akkor viszont a gyerek menekülni fog a szülőkkel való kapcsolattartás elől.
2018. márc. 15. 15:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/23 anonim ***** válasza:
84%

"1) Egyenrangú-e a szüleivel az a felnőtt gyerek, aki szüleitől minden tekintetben független és önellátó, mint mondjuk egy átlag 26-30 éves? Milyen tekintetben igen vagy nem?"


Egyenrangú teljes mértékben. Mindkét fél úgy kell, hogy tekintse a másikat, mint aogy minden más ismeröst, akivel baráti kapcsoaltban van.


"2) Beleszólhat-e és beleavatkozhat-e a szülő a független felnőtt gyereke életébe? Milyen esetekben igen vagy nem?"


Nem, nem szólhat bele, semmi esetben sem. Legfeljebb tanácsot adhat, amit a másik fél vagy megfogad, vagy sem, de ez az ö döntése teljes mértékben.


"3) "A szülő-gyerek kapcsolat olyan szeretetkapcsolat, amelyben alá-fölé rendelt viszony van." - Igaz-e ez az állítás? Mikor igen vagy nem?"


Alá-fölé rendelt viszony csak akkor van még, amikor a gyerek kicsi és nem képes önálló döntésekre. Ez a viszony a gyerek növekedésével, érésével egyre kevésbé marad ilyen formában, egyre inkább az egyenrangú, egymás mellé rendelt kapcsolatra kell átváltoznia ahhoz, hogy egészséges viszony maradhasson köztük.

2018. márc. 15. 15:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/23 anonim ***** válasza:
71%
Ha a gyerek független és önellátó, akkor hogyan szólnak bele a szülei hogy hogyan vezeti a saját háztartását? max ne nyisson nekik ajtót.
2018. márc. 15. 15:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/23 anonim ***** válasza:
63%

Én 21 éves vagyok, de egyértelműen alá-felé rendelt viszony van.

Meg is kaptam, hogy egy büdös talnyos vagyok. Meg is ver, meg üvöltözik, hogyha nem azt csinálom, amit mond. Olyan szinten is beleavatkozik, hogy hova mehetek, volt, hogy becibált a kocsiba...

Legjobb távol lenni tőle. Ha normálisan tanácst adok, beszélni akarok, fogd be a szád, összeverlek...

Sose fog egyenrangúnak venni.

2018. márc. 15. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/23 anonim ***** válasza:
89%
Az utsónak mondanám, hogy ebben az esetben nem egyenrangú félnek nem tekint, hanem embernek. Szabadulj amint tudsz, ez nem normális.
2018. márc. 15. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/23 anonim ***** válasza:
88%

A fent leírt pontjaid alapján írom:


Mint szülő, max. tanácsot adok a felnőtt gyerekeimnek, amit vagy megfogadnak, vagy nem. Ha nem fogadják el a tanácsomat, azt is elfogadom. Saját kárán tanul. Ez egyértelmű. 26 és 30 évesek. Nem szoktam beledumálni az életükbe, mindkettőnek megvan a magáé.

Más szülőnek is csak ajánlani tudom, hogy sokkal többre értékelik a gyerekeim, mint azt, hogy állandóan kekeckedjek. Egyenrangúak, igen.

2018. márc. 15. 16:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/23 anonim ***** válasza:
85%
Na én ezt megoldottam,nincs már semmilyen kapcsolat köztünk,és a gyerekeimet egyenrangunk tekintem,nem csak a nagykorút,a két kiskorút is. Önálló lények. Sok szülő azt hiszi a gyerke egy másolat,egy ruházhato irányithato programozhato agy nélküli saját gondolat mentes érzéketlen robot amit ő birtokol,és picsogás van ha 18 évesen lelép a hálátlan gyurmarobot 200 kmre
2018. márc. 15. 16:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/23 anonim ***** válasza:
79%
Én már most is affelé terelem a gyerekeimet hogy egyenrangúak velem. Nem is kell nevelnem őket. Maguktól is hozzám is így állnak. Tisztelet megbecsülés oda-vissza.
2018. márc. 15. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/23 anonim ***** válasza:
47%

1: igen

2: nem avatkozhat bele, de tanácsot, véleményt mondhat, mint bárki más, hiszen legtöbben fontos döntéseket megbeszélnek valakivel, barátokkal, családdal. Ha pedig valami hülyeséget készül elkövetni, akkor nyilván a körülötte lévők véleményét nem jó tanácsnak, hanem beleavatkozásnak fogja érezni.

3: igen, valamennyire alá-fölé rendelt, hiszen egy kisgyerek nem tud sok mindent magától, a szülei iránymutatására van szüksége

2018. márc. 15. 16:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!