Ahhoz képest, amennyit vállalt, mennyit teljesít nálatok az apa a gyerek (ek) körüli feladatokból?

"A (hamarosan ex-) férjem olyan családból jön, ahol apa elmegy a dolgozóba (ott aztán ő a munka hőse, soha egy napot sem hiányzik, belead 150%-ot), majd hazajön, és egy fűszálat nem tesz keresztbe a házban - pláne nem a gyerekek körül."

Na ezt egy az egyben mintha apósomról írtad volna. Ő külföldön dolgozik 25-30 éve, hétvégére jön haza, és szó szerint csak fekszik. Kb. enni és cigizni kel fel. Előbbi természetesen elé van rakva, nem ő csinálja meg magának. Még csak nem is szed magának, anyóstól várja el azt is.. És mindig is ilyen volt, fiatalként is.

Viszont én ennek örülök, mert ugyan a párom egész életében ezt a mintát látta, mindig is elítélte, és éppen ezért mindent megtesz, hogy ő ne legyen ilyen. És hál'Istennek nem is ilyen, egyáltalán. Hozzáteszem emberileg nincs baj apóssal, jófej meg aranyos, csak férjnek pocsék. :)

Én még itthon vagyok a kisfiunkkal, így a házimunka nagy részét perpill én végzem. De onnantól, hogy párom hazaér munkából, kiveszi a részét, a pici körül pedig mindent megcsinál, ugyanúgy, mint én. Eteti, pelenkázza, fürdeti, éjjel is volt hogy ő kelt hozzá (pedig ezt egyáltalán nem vártam volna el), de szerencsére nem sűrűn fordult elő, mert jó alvó a fiatalúr születése óta.

Amíg én is dolgoztam, még a gyerek előtt, addig a házimunkát is felesben végeztük. Lassan visszamegyek dolgozni, úgyhogy akkor majd megint így lesz. Neki ez természetes.

Mi azt beszéltük meg, hogy a gyerekek körüli feladatokat közösen fogjuk ellátni, hiszen közös gyerekről van szó, és ez (szerencsére) így is lett. Este együtt fürdetünk, hétvégén egyik nap ő kel korán a gyerekkel, másik nap én, egyik éjjel ő kel fel etetni, másik éjjel én. Munka után hazajön, átöltözik otthoni viseletbe és onnantól ő vigyáz a lányunkra. Pelenkáz, etet, amit kell.

Főzést megosztjuk, azért mert ő imád főzni, egyébként meg tudnám én is csinálni. Rendrakás, takarítás, mosás az én dolgom, a szemetet ő viszi ki, kiégett izzókat ő cseréli, így a házimunkát is megosztjuk.

Nekem fontos volt hogy olyan párom legyen aki mindenben partner, nem az a típus hogy "te vagy otthon te csinálj mindent".. Egyik ismerősömnek 2 gyereke van (2,5 és 1), és a férje még egyszer sem cserélt pelenkát ennyi idő alatt. Na ilyen emberrel én nem bírnék együtt lenni!

Azt a nagymamámnak 10 gyereke volt dolgot meg hagyjuk már. Ott egyik gyereknek sem volt boldog és kiegyensúlyozott gyerekkora..10 gyereket nincs idő szeretni és nevelni, főleg nem külön foglalkozni velük. A gyereknevelés nem abból áll hogy adsz enni, pelenkázol és kész.