Utálom a szüleimet? Többi lent.

Nem tudom mihez fogok kezdeni úgy érzem,hogy a jövőben egész életemben szenvedni foguk miattuk. Apám egy nagyon nem intelligens ember. Mármint arra gondolok,aki nem járt középiskolába se, és még talán az általános iskolát is intézetben járta ki. Na mind1. anyukám ugyan ilyen kb. És mi egy átlagos család vagyunk. megtudunk élni, tudunk spórolni stb. Na de én más életet akartam. Amiben nem kell szenvednem a munka miatt. Azt csinálom amit szeretnék, boldog vagyok és mellette eltudom érni a céljaimat(sportban). Az általános iskolában emiatt elképesztő motivációm volt az osztálytársaim is segítettek. Jól tanultam kb. 4 es átlagom volt. Na de sajnos elkövettem azt a hibát,hogy viszont a jövőre nem nagyon gondoltam, vagyis nem volt aki segítsen benne,hogyha azért mert jól tanulok,akkor jobb jövőm legyen. Apám elküldött vendéglátósnak,amiről kb. fogalma se volt,hogy milyen az. Meg sajnos én sem. Az első 12 órás munka után, miután már éreztem,hogy kezdek meghalni, közben vagy 5-6-an ugráltatnak,meg ordibálnak veled olyanok. Akik a középiskolát mindig kegyelem kettessel járták ki. Első alkalommal már a szüleimet azonnal értesítettem arról,hogy ezt nem akarom csinálni egyrészt nagyon nem érdekel,másrészt nagyon nehéz fizikai munka emellett nem tudok sportolni, se jól élni,ja és persze megélni se. Erre elkezdtek velem ordibálni meg mindig ők okoskodtak a káposztalé agyukkal,hogy ennél nincs jobb. ennél csak rosszabb van,hogy ács,kőműves,utcaseprő. Sajnos ez volt a legeslegnagyobb szenvedés az egész életemben. minden nap erre gondolok. :( hogy mennyire rossz volt mert miért nem voltam makacsabb a szüleimmel,hogy úgysem fogom ezt csinálni, Volt,hogy megsérült a térdem és még mankósan is küldtek oda a dolgozni eszméletlen rossz volt. olyan,hogy boldog napom nem volt. Aztán megmakacsoltam magam miután elvégeztem a vendéglátóit,hogy hiába lesz nekem szégyen 21 évesen leérettségizni, de akkor is elmegyek gimnáziumba, ha megöltök!. Most ugyanúgy sajnos, csak esti tagozaton tanulok gimnáziumban, persze nappali tagozat, sokkal jobb lett volna. Nademind1 ez így is elég hosszú. a kérdésem az lenne,hogy Mit csináljak,hogy az életem ne menjen romokba? mihez kezdjek gimnázium után? majd így 21 évesen,amikor az embert már nem szívesen tartják el,amiből jól tudok majd élni, nem öl meg fizikailag és mellette tudok versenysportolni is?