Rosszul érzem magam, mióta tudom, hogy testvérem lesz. Mit tegyek ezzel az érzéssel? Beszéljek anyával, vagy inkább ne hozzam szóba, ne rontsam el a kedvét?

17 éves kamaszlány vagyok, anyukámnak kb másfél éve van új kapcsolata (előtte 11 évig voltak házasok a férjével). Nem az a gond, hogy baj lenne a barátjával, mert nincsen. Normális pasi, velem is rendes, meg boldog mellette anya.

De sosem mondta, hogy ő akarna még gyereket... És mostanában egyre többször mondta, hogy mi lesz vele, ha nyáron elköltözöm (Pestre, az egyetem miatt), meg hogy ő képtelen nélkülem élni, stb. Hirtelen most közölték ezt a hírt és úgy érzem, mintha azért lenne, mert elköltözöm és kell valaki, akivel pótolna engem. Pedig nem leszek messze és nyilván nem az lesz, hogyha elköltözöm, akkor majd csak havonta 1-2 alkalommal találkozunk.

Örülök is közben, mert anya nagyon jó anyuka volt mindigis, és a barátja is szereti a gyerekeket attól függetlenül, hogy neki még nincs. Bármilyen családi buli van, jól elvan velük. De mégis furcsa ez a helyzet és úgy érzem, nem tudom kezelni. Hiszen eddig anyán nem kellett osztoznom senkivel, folyton közös programokat, utazásokat szerveztünk és tényleg jó volt a kapcsolatunk, nem voltam lázadó kamasz.