Nehezen tudom felépíteni a karrierem és a családomat, mivel az elvált szüleim közül édesanyám alkoholbeteg és egy alkoholbeteggel él. Szerintetek mi lehet a megoldás?

Szerintem ide szakember kellene. Klinikai szakpszichológusra gondoltam, akihez elég lenne kéthetente egyszer járni, talán van helyileg is, nem tudom. A vidék elég tág fogalom. Vagy egy jó addiktiológus, bár az nem tudom, hogy van-e vidéken. Mindenesetre ide segítséget javaslok, a probléma gyökerét kellene feltárni. A szakpszichológus akár egy pszichoterápiát is javasolna. Ezek teljesen ingyenes eljárások.

Én is adogattam a pénzt alkesz szülõknek, de megelégeltem és nem adtam többet. Rokonok voltak.

Vagy ha nem is pszichológus, keress egy személyt, aki el tudna beszégetni édesamyáddal.

Szerintem nem a te feladatod édesanyád és a testvéreid költségeit állni. Segíthetsz nekik egy adott szintig, de elsősorban magadra gondolj. Nem kell feláldoznod magad, hiszen neked is csak ez az egy életed van. Édesanyád maga döntött úgy, hogy alkoholizál, és a testvéreid se a te gyerekeid, hanem az övéi.

Segíthetsz neki abban, hogy elkapod egy józan pillanatában, és elbeszélgetsz vele. De előre szólok, hogy általában a szenvedélybetegek tagadnak, és hárítanak. Vagyis, ha nincs betegségtudata, nem fog elmenni rehabra.

Semmire nem megoldás, hogy a pénzed oda vándorol édesanyádhoz. Ez egy feneketlen kút. Más úton kell segítened.

Nem, basszus, vidéken nincs pszichológus, ide a wifit is lovasszekéren hozzák...:D Agyam eldobom az ilyenektől. Egy alkoholbetegnek amúgy beszélhet az addiktológus meg az addiktológus is, amíg a nyelve ki nem esik, amíg nem látja be, hogy függő és önszántából nem akar gyógyulni, addig nem is fog.

Kedves kérdező, amíg két alkoholistát pénzelsz, addig nem is lesz egzisztenciád. A megoldás az, hogy közlöd velük, elzárod a pénzcsapot, a fiatalabb tesóidat emeltesd ki ebből a közegből a családsegítővel, gyámhivatallal. Ha tudod, vedd magadhoz őket, ha nem, tartsd velük a kapcsolatot a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban, és segíts nekik majd, ha nagykorúak lesznek. A szüleid pedig oldják meg az életüket, mondd el anyádnak, hogy a kiút az elvonóval kezdődik, aztán majd eldönti, mit csinál. Neki kell elhatároznia magát.

1 nem adsz nekik egy fillért sem (max csak piára lesz pénzük az Ö bajuk)

2 a tesodat viszont elhozod onnan, hogy öt ne érje sérelem emiatt

Okés, a nővéred a nővéred, engem nem érdekel, de magamból indultam ki.

Bocsi, hogy nem lenne képem elnézni, ahogy a kistestvéreim tönkremennek - amúgy építő jellegű tanács: szólj a gyámügynek, és zárd el a pénzcsapot.

Jó, értem, ruhát kapnak meg kaját... tyű, és SEZRETETET, BIZTONSÁGOT?

Azt nem adtok nekik, azt a pénzn nem vehetitek meg.

Nekem "csak" idegbeteg volt a mostohaanyám, szuper volt naponta gyomorgörccsel hazajárni, meg egész nap azon majrézni, most épp vajon mivel talál be és esik nekem.

Persze apától kaptam a pénzt, meg a drága telefont - mintha kellett volna -, de attól még ugyanúgy félelemben éltem több, mint négy éven át.

Kitörölhettem a seggem a jó cuccaimmal, ha amúgy az otthon töltött idő 95%-ban én voltam az állandó hülye és az, akivel ordítottak, csak mert "anyám lánya vagyok.