Anyám miért ilyen? Miért ilyen negatív?

Most, így 30 körül jövök rá, hogy anyám mennyire befolyásolta az élethez való hozzáállásomat. És most is, bármit elmesélek neki az életemben, fodrászhoz megyek, vagy a párommal kapcsolatban osztok meg vele valamit. Állandóan a negatív reakció.

pl. párom néha kicsit gyerekes, de én szeretem és vicces... Mesélem neki és ilyeneket mond, hogy meg fogom utálni egy idő után, meglátom, hogy minden férfi egy idő után elviselhetetlen, és nem lehet őket kibírni. Meg milyen borzasztóak.

Mi nagyon jól megvagyunk párommal, most tervezünk gyereket.

De mindenben ilyen anyám. Mondom, megyek fodrászhoz, és világosabb hajat akarok, hát már megint miért csinálom, megint elrontják, ronda lesz. Később küldök neki róla képet, hát úgy néz ki mintha le lenne nőve... Mások meg megdicsérték... Ne beszéljek vele egyáltalán vagy mi? Annyira utálom már állandóan ezt...