Anyám miért ilyen? Miért ilyen negatív?
Most, így 30 körül jövök rá, hogy anyám mennyire befolyásolta az élethez való hozzáállásomat. És most is, bármit elmesélek neki az életemben, fodrászhoz megyek, vagy a párommal kapcsolatban osztok meg vele valamit. Állandóan a negatív reakció.
pl. párom néha kicsit gyerekes, de én szeretem és vicces... Mesélem neki és ilyeneket mond, hogy meg fogom utálni egy idő után, meglátom, hogy minden férfi egy idő után elviselhetetlen, és nem lehet őket kibírni. Meg milyen borzasztóak.
Mi nagyon jól megvagyunk párommal, most tervezünk gyereket.
De mindenben ilyen anyám. Mondom, megyek fodrászhoz, és világosabb hajat akarok, hát már megint miért csinálom, megint elrontják, ronda lesz. Később küldök neki róla képet, hát úgy néz ki mintha le lenne nőve... Mások meg megdicsérték... Ne beszéljek vele egyáltalán vagy mi? Annyira utálom már állandóan ezt...
Nem feltétlen kell minden dologba bevonni.
Anyósom ilyen, mindennel csak a gond meg a baj, megkeseredett ember.
Jó, de akkor kb miről beszélgessek vele? Mert bármi amit mesélek, arra negatívan reagál.
Pl egy időben lógtam a metrón. Úgy, hogy használt jeggyel mentem át az ellenőrnél, fiatalabb koromban. Amikor anyámmal mentem állandóan azt hallgattam, hogy miért lógok, vegyek már jegyet, tök gáz. Aztán leszoktam erről és azóta veszek, most meg azért olt, hogy minek lyukasztom ki, úgysem nézik...
Az én anyukám is sajnos ilyen, és mostanság emiatt nagyon kellemetlennek érzem a beszélgetéseket. Sose örül semminek, mindenen drámázik, mindig negatív. Világ életében ilyen volt, és nagyon fárasztó...
Én ezért kb. semmibe se avatom be, ami fontos, mert nagyon bánt, hogy elrontja az örömöm. Tudom, nem jó megoldás, de inkább semleges témákról beszélek vele, így nincs belőle konfliktus.
Szerintem a párkapcsolati dolgokba nem kell egyáltalán beavatni. Persze, ha van valami nagyobb probléma és tanácsra van szükséged, vagy csak arra, hogy meghallgasson valaki, az okés.
De a kis apróságokat elmondani felesleges. Ő nem ismeri úgy a párodat, ahogy te. Neked lehet, hogy valami apróság, egy kis összeszólalkozásra nem is emlékszel egy idő után. De anyukád megjegyzi és majd ezek alapján ítéli meg a párodat.
Te életed,te dolgod
neki nincs mit beleszólni.
Nekem is ilyesmi anyukám, elég negatív, hálistennek én pedig nagyon pozitív vagyok, és semmi esetre sem hagyom, hogy befolyásolja az érzéseim. Mindig meghallgatom a véleményét, de nem veszem fel, ennyi. Sőt, elmondom az enyém, ő esetleg fintorog egyet és le van zárva. :D
Megmondtam neki, hogy felnőttem, én szeretem elkövetni a saját hibáimat, és én szeretem pozitívan, szinte naivan nézni a világot, mert én ilyen vagyok, mindenben megkeresem a jót, pedig nem könnyű. Megértem, hogy ő nem, mert rengeteget csalódott és kissé megkeseredett, de én nem, és küzdök ellene. Szóval eljutottunk arra a szintre, hogy tudja, hogy meghallgatom és tényleg elgondolkozom a véleményén (mert sokszor én a negatív kimenetel lehetőségét nem is vennem észre), de alapvetően támogat, és elfogadja az én nézeteim.
Szerintem ha látja, hogy téged nem tör meg a negativitás, sőt pozitívan reagálsz, viccel ütöd el, talán még ragad is rá kicsi. :) de egy beszélgetés erről semmiképp nem árthat.
23L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!