Kapuzárási pánik lenne? Mit csináljak?
Anyum 56 éves, 5 éve özvegy. Volt azóta egy komolyabb kapcsolata, de nem lett szép vége azóta folyamatosan azt hangoztatja, hogy ő csalódott a férfiakban, mai fejjel már gyereket se szülne bla-bla...
Van egy barátnője, na ő is megér egy misét, agyba-főbe csalja a férjét és ő vette rá anyut is ezekre a netes társkeresőkre. Ez még nem is érdekelne, mert szerencsére csak irogatnak vagy telefonon beszélnek... de az utóbbi időben arra lettem figyelmes, hogy a telefonbeszélgetésekben hármas együttlétekről van szó, valami huszonéves sráccal és ezzel a barátnőjével...
Mindezek mellett nem rég jelentettük be neki a párommal, hogy babát várunk és hát enyhén szólva sem örült a hírnek, azóta hozzánk se szólt (átmenetileg nála lakunk, mert a mi lakásunk felújítás alatt van).
Nem vagyok prűd vagy ilyesmi, de eléggé kiakaszt ez a sztori, hogy nem tudja méltósággal viselni az élet menetét és mi vagyunk a gonoszok, mert “nagymamát csinálunk belőle”, közben meg úgy viselkedik, mint egy tini.
Tapasztalat is érdekelne, akinek viselkedett már így szülője, mi lett a vége?
Az első és egyetlen unokáját meg lesz.rja én meg fogadjam el, hogy ő szabad... lehet a terhességi hormonok, de egyenlőre nem tudom ezt ilyen lazán felfogni...
Persze nem erőltethetem rá az unokáját, mert nem neki szülök, de eszméletlenül rosszul esik...
Nem azt szeretném, hogy kiskendőben nagyszoknyában sütögesse a rétest, de életemben nem gondoltam volna, hogy elutasítja az unokáját és ilyen életbe kezd.
Nem érdekel kivel kú...ratja szét magát, de hogy a saját gyerekemnek/gyerekemről olyat mondjak, hogy megbántam, hogy megszültem...
Ez elképeszt és felháborít.
Nem örül a saját unokájának? Akkor minek tud örülni az életben az ilyen nő?
Persze nem ismerem az ő oldalát, lehet hogy valamivel nagyon kiakasztottad és azért reagált így.
Kinyílt a bicska a kezemben, de rájöttem, hogy lehetnek olyan szituk az életben, amikor az ember megbánja. Ha egyszer a lányom a halálomat kívánná az örökségért vagy meglopna vagy állatot kínozna, na akkor lehet, hogy én is kimondanám ezt.
Nem szülök a nyakára és nem olvasgatom a levelezgetését, miről beszélsz?
Most tényleg én vagyok a g...ci, mert rosszul esik, hogy megtagadja az unokáját?
Nem mondta ki, de ez kb. felér egy kitagadással. Mert ha az én gyerekem nem lesz az unokája, akkor én se a lánya, nemde?
És mi az, hogy hagyjam békén? Nem járok a nyakára, hogy na most miért nem beszél velem, de ne mondjátok már, hogy én vagyok a hülye szemétláda, mert rosszul esik ez az egész... azért nem beszél velem, mert gyereket merek szülni egy stabil kapcsolatba, rendes anyagi körülményekkel...
8-as bár nem tartozom magyarázattal azt elmondom, hogy 1. mikor elterveztük a felújítást ő ajánlotta fel, hogy költözzünk addig hozzá, mert mi albérletbe készültünk 2. fizetjük a rezsit 3. mióta ez a helyzet van, keresünk albérletet és úgy húzunk innen, ahogy csak tudunk. Nem tudsz semmit a helyzetről, de ítélkezel.
Másrészt nem sózom a nyakába a gyerekem, de az anyukák általában örülnek, ha megtudják, hogy unokájuk lesz és ez a normális, nem az, hogy megtagadják, azért ezen ne vitatkozzunk már légyszi.
Végül pedig, milyen másik kérdésről beszélsz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!