Tudnátok valami tanácsot adni?

Nekem testvérem meleg,eléggé félt fiatalon,de szerencsére szüleink normálisan fogadták,elfogadták,én is,épp nálam laknak a párjával,orvosok,hét éve vannak együtt,egyedül az otthoni szomszéd hergel ellene,szüleinket mocskolja h nem dobták ki stb. Undorito egy ember. Évek óta ez megy. Nem foglalkozunk vele,de azért mégis szar érzés hallgatni ha hazamegyunk a jokivánságait. Azt tánácsolom h ne mond el csak ha már nem fuggsz a szüleidtől,ne add fel,értékes ember vagy,a melegség nem bűn,az számit milyen ember vagy ezt sokan elfelejtik.Tanulj és utána kollégium,majd vagy albi barátokkal. A vérrokonság nem mindig törvényszerűen jár egymás szeretésével tisztelésevel. Majd talán a szerelem is rád talál. 3 gyermek Anyukájéként mondom ha emiatt elfordul tőled a családod jobb is,sose voltak feléd fordulva. Én a gyermeket szeretni fogom attól függetlenül h kit szeretne párjának,a testvérem se rossz ember,egyszerüen boldog igy. Kitartás

35 N

Szívből együttérzek veled, és nagyon sajnállak, amiért ilyen család jutott neked.

Egyelőre nem tudok jobb tanácsot adni, mint hogy ha nagyon szenvedsz tőlük, gondolj arra, hogy rengeteg ember van a világon, akinek még a tiednél is nagyobb problémákkal kell megküzdenie, és eközben pedig próbálj az életed örömteli eseményeire koncentrálni. Próbáld körülvenni magad olyan barátokkal, akikről tudod, akkor sem akadnának ki, ha megtudnák, meleg vagy (rengeteg ilyen ember van, csak a mocskos b.z.zók általában hangosabbak).

Ha van olyan tanárod, akiben megbízol, esetleg beszélj vele a nehézségeidről, vagy ha lehetséges, keresd fel az iskolapszichológust.

Nem lesz könnyű életed, de mindenkinek megvan a maga keresztje, a tied is csak egy a sok közül.

Hogy ezt könnyebb legyen cipelni:

- ne engedd, hogy tönkretegyék az önbecsülésed. Az ilyen típusú szülőnek, sajnos, akármit teszel, sosem leszel elég jó. Ha tényleg nem vagy elég jó, akkor azért, ha pedig túl mersz nőni rajtuk, akkor azért.

- a kishúgod érzelmeit próbáld magad felé fordítani, hátha rajta keresztül sikerül elérni, hogy békén hagyjanak. (Nem tudom, mennyi idős a húgod és milyen személyiség, de a gyerekek érzelmeire viszonylag könnyű hatni. Ha beavatod őt abba, hogy milyen nyomorultul érzed magad, pedig te mindent megteszel, hátha szövetségesre találsz benne.)

- és ne engedd a szüleidnek, hogy elszigeteljenek a kortárs kapcsolatoktól, mert ilyen szülőkkel arra nem számíthatsz, hogy köztük majd megtalálod a békét és boldogságot, kénytelen leszel magad gondoskodni azokról a kapcsolatokról, amelyek teljessé tehetik az életed.

- és végül amilyen gyorsan csak lehet, önállósodj.

Szívből kívánom a legjobbakat!

"Tudom hogy ez nem normális"

Rosszul tudod, ez normális. A homofóbia nem normális.

Hogy mihez kezdj? Ne hajszold túl magad. A hét minden napján különóra napi 7 óra után? Ezt senki nem bírja hosszú távon. Adj lejjebb belőle. Egyből nyugodtabb leszel.