Az apukám folyton idegbeteg, mi lehetne erre a megoldás?

19 éves lány vagyok, most vagyok elsős az egyetemen. Albérletben lakom, úgyhogy hol ott hol itthon vagyok.

Viszont mikor haza jövök mindig borzalmasan bánt, hogy apukám torkaszakadtából kiabál, ha én valamit elrontok nem tetszik neki akkor is anyukámat szidja, hogy ő cseszett el engem és hogy az ő hibája, ha valamit nem tudok.

Nagyon undorítóan beszél, a lehető legtrágárabbul.

Külföldön dolgozik és ez tette ennyire tönkre szerintem. Hetente jár haza Ausztriából, de én akkor lennék a legboldogabb, ha nem menne sehova se már hanem keresne végre itthon állást. Tesóm is felnőtt már, suli mellett én is dolgozom, anya is dolgozik. De esze ágába sincs ott hagyni a munkahelyét. Mert hogy innen milyen nyugdíjat kapna, semmilyet. Ilyeneket mond. Ezzel én nem értek egyet, de teljesen tönkre teszi a családot.

Csak saját magával van elfogalalva kint ül egesznap a kocsijába aztán este bejön ordítozni. Hirtelen megváltozik.

Régebben volt egy olyan is, hogy felszaladt és elkezdte ütlegelni anyukám és nővérem. Én leszaladtam és elbújtam a zuhanyzóba. Ott sírtam és remegtem, soha senkinek nem kívánom azt az érzést mikor bejött a fürdőbe és azt hittem beleveri a fejem a csempébe, mert tudom hogy utál engem.

Az a baj, hogy az ilyen dolgokat nem tudom elfelejteni. Soha se fogom tudni és nem tudom őt már szeretni és szörnyen kiábrándultam.

Anya szereti tudom. Anya nagyon sok mindent lenyel neki. Tűr, hallgat. Nem mer szólni, mert akkor kikap és apa rá kiabálja, hiszen ő a főkereső.

Ma az történt hogy leadtam neki a fát és mikor mentem ki a huzat miatt becsapodott az ajtó. Elkezdett kiabálni és olyanokat mondani, hogy alig várja hogy nekem is legyen lakásom és elmegy majd és befogja bszni százszor az ajtóm. Nem érdekli majd hogy gyerek fog aludni semmi se. Es hogy o nem felejt.

Számomra ez nagyon bántó volt. Neki is becsapodott az ajtó a huzattol, de azt nem vette észre..:( hiába mondtam hogy sajnalom veletlen volt csak fújts es fújta.

De mindegyis alapból úgy érzem nem vagyok kész kapcsolatra es hogy engem ilyen korulmenyek kozott nem is fogadna el senki. Mert ki akarna egy ilyen csaladi hatteru baratnot?

Elmennek kulfoldre legszivesebben es soha visszase jonnek.

Csak anyukamat sajnalnam szivbol. Nekem ő jelent mindent. Nekem csak ő van aki meghallgat es elmondhatom neki barmi bant. Nem akarom őt elveszíteni. :(

De én ezt nem bírom.:(