Anyám miért nem tudja elfogadni a lányomat?

Kedves Hozzászólók! A Kérdező nem írta, hogy Ő cigány-e vagy magyar, Ti meg itt elkezdtek cigányozni. Az előítélet minden népre jellemző, csak egyénenként van, akinél gyengébb, van akinél erősebb. Legtöbb ember nem örülne, ha idegen kerülne a családjába. Nekem is voltak problémáim cigányokkal, de nem ítélem el a Kérdezőt, amiért örökbe fogadta azt a gyereket. Sok külföldi sztár fogad örökbe afrikai vagy ázsiai gyereket, hogy kiélje rajtuk az anyasági vágyát. Meg lehet érteni a nagymamát is, az anyukát is, de legrosszabb mégis a kislánynak. Biztosan érzi a feszültséget.

A kérdésedre a válasz valóban a kérdés utáni mondat. Viszont a mi utcánkban van egy fiú, aki 4 évesen került a nevelőszüleihez, és annyira szereti Őket, hogy a tőszomszédságukba költözött. Egy másik néni meg 4 cigánygyereket nevelt fel, akik 30-40 éves létükre visszajárnak a nevelőanyjukat meglátogatni. Ha a Kérdező tudja, hogy félcigány a kislány, legalább ismeri a felmenőit. Így sok meglepetés nem érheti.

Mi jó előre elmondtuk mindenkinek, hogy származási megkötés nélkül, meg jónéhány enyhébb vagy vélhetően többnyire enyhébb betegség esetében megengedők vagy további megbeszélést-vizsgálódást szorgalmazók leszünk, és úgy is jelöltünk, ahogy láttuk, hogy nekünk jó. Várja mindenki. Tisztáztuk előttük is, hogy jók vagyunk abban, hogy ártatlanokat védjünk a fröcsögőktől úgy, hogy a kicsit jobb képességűek valamivel értelmesebben is fognak állni a dologhoz, miután aranytálcán toljuk az orruk alá triviális összefüggések megértési lehetőségét...

Több nagyon jó barátunk cigány, példásak, kicsit túlzásnak is tartjuk néha a vállalásaikat. Jó körben fog mozogni, a származása szerinti kultúra legjavát kapja ezektől a családoktól, emberektől. A gyerekeik is jók. Akad tűzről pattant, akad nagy laza, akad mindenféle, természetesen (bár összesen tán hét gyerekről beszélünk négy nem is fiatal családban). Akad, aki inkább okos, akad, aki inkább ügyes. Hozzák a magyar átlagot. Annyi, hogy a bolondok ha rájuk néznek, akkor a "cigány" szót használják a "gyermek" szó helyett is, és ez a fejükben azonnali, elsöprően negatív jelentésmódosulást ad mindennek, ami egyébként tökugyanaz, mint náluk otthon.

Családon belül ez az el nem fogadás szerintem vicc kategória. Nem igaz, hogy senki nem lép semmit. Nincs kommunikáció, minek az, nem? Nem is akar senki semmit. Kényelmesebb hagyni a francba az egészet gondolom...

Aki esetleg nem tudná, főleg cigányokat lehet örökbefogadni. A fehérek általában nem adják intézetbe a gyerekeiket.

Kérdező, hetente felhozni ezt a témát anyukádnak túlzás. Szerintem az is túlzás, hogy hetente beszéltek, de ahány ház, annyi szokás.

Hagyd békén ezzel a dologgal, és valóban lehet, hogy még megszereti, ha időnként látja őt, és a gyereked megszeretteti magát vele. Ez persze szerencse kérdése is, vannak olyan bűbájos gyerekek, akiknek nem lehet ellenállni, és egyszerűen megnyerik még a hűvös rokonaik szívét is. Személyiség dolga. Akkor is megszeretheti persze, ha a kislányod nem lesz vele mosolygós, barátságos, mert lehet, hogy egy idő után valami mégis megfogja anyukádat a gyerekben.

"nem az unokája .semilyen szinten"

Óriási tévedés.

Bár nekem van gyermekem, kettő is, anyukámmal néha feljön az örökbefogadás téma az ismerőseink révén, mivel ők örökbefogadták a gyerkőcöt. Csecsemőként, szőke kék szemű fiúcska, már 8 éves. A pár elvált egy éve. Anyukám közölte, persze szar lehet a pasinak dehát mégsem a saját gyereke....fura elgondolás volt, kértem hogy fejtse ki. Szóval anyum szerint (egyébként az unokáit imádja) az örökbefogadás által nem érezné úgy hogy a gyerek az övé és hozzá tartozik, csak azt, hogy ő nevelgeti. Na most ezt továbbgondolva ha ő nem az örökbefogadó szülő lenne, csak nagyszülő, ráadásul félig cigány gyerek esetében (van pár nagyon jó, de 90%-ban botrányosan rossz tapasztalatunk velük), ő is kvázi idegenként kezelné. Persze adna neki enni ha átmegyünk és kérdezgetné a suliról de nem várnám hogy Állatkertbe vigye és szeretgesse. Mert bár nem értek vele egyet de mégis megértem.

Hatalmas empátia és szeretet és lelki érzékenység és nyitottság kell egy nagyszülőnek, hogy az elvei ellen mégis csaladba került idegent (mert az!) szeresse.

Más kérdés, ha egyszer az én gyerekeim egyike fogad majd örökbe, szeretni fogom! DE: ezerszer jobban örülnék egy csecsemőnek. A cigány- nem cigány dologhoz meg, az eszem azt mondaná szeressem ugyanúgy, de a szívem sajnos szomorú lenne hogy még ennyiben sem hasonlít ránk a pici.