Annak ellenére, hogy a szüleim kedvelik a vőlegényem, ellenzik a gyereket, és az esküvőt. Most mi van?

Még csak a leírást olvastam el,de amúgy 23 évesen mit dolgozol kint,ha szabad tudni? Gondolom,azért féltenek,mert vagy eltartott vagy valami kulimunkát végzel.

Anyudék bunkók,az tény,de ha egymagad annyit se keresel meg,hogy legalább egy garzont ki tudj fizetni rezsistül + kaját,jogosan tartanak a dologtól.Egyedül még mindig könnyebb kiszállni egy rossz házasságból,mint egy vagy több gyerekkel a hónod alatt.

Ha amúgy önállóan is megkeresel annyit,hogy egy normális környéken ki tudj venni egy 1,5-2 szobás lakást, akkor "ömlesztess" vért a pucádba és állj ki magáért!

Ha meg nem tudsz anyudékkal se határozott lenni 6 év után, akkor tényleg nem való neked az önálló család.

Twhát első kapcsolat kb. Tiniszerelem... hagyjuk, nagyrésze válással végzödik, de ha nektek jo, csináljátok.

Aztán nehogy az legyen, hogy apuka kitalálja, hogy élni akar még és lelép a gyerek mellöl.

Te mit melozol kinn 2 éve? Gyakorlatilag értelmes végzettség nélkül mosogathatsz maximum. Ha szétmentek tudsz hová menni a gyerekkel?

Persze beleszpéásuk nincs, de igazuk van 100 százalékig :)

Semmi.megtakaritásod, vagy stabil háttér.

Kocsi, jogsi van? Egy gyereknél már igencsak ALAP mindkettö. Legalább három szobás albérlet (nálunk kétszobásba nem is mehetsz babával haza)?

#13

"(nálunk kétszobásba nem is mehetsz babával haza))

Ha megkérlek elárulod, hol van az a "nálunk"?

.

Kérdésre:

kérdésedhez kaptál kommenteket, ilyet is, olyat is.

Kaptál véleményt és tanácsokat is.

Egyéni véleményem az, hogy igazán jó tanácsot csak az tud adni, aki tud a tanácsot kapó fejével gondolkodni.

Ne fogadd meg senki tanácsát, vedd figyelembe azt a filozófiai alaptételt, hogy "Minden tézis magában hordja antitézisét, mígnem feloldódnak a szintézisben!".

.

Aki azt tanácsolja, szülni ráérsz még közel 20 év múlva is, nem gondol bele, az emberi életkor véges, nem látod igazán felnőni (ne adj' Isten, de a pakliban bizony ez is benne van!)gyereked.

Az a szülő, aki korban közelebb van gyerekéhez, jobban átlátja annak problémáit.

Idősebb szülők szerint öröm a kései gyerek, de nagyobb nyűg is ellátni, megérteni pedig egyenesen nehéz.

.

Egyesek szerint ne vállaljatok még gyereket, mert "mi lesz, ha?".

Ha rájuk hallgatsz, nem szülsz, később már hiába ütöd fejed: "de jó lenne most, ha lenne".

.

Elolvastad a véleményeket, "jótanácsokat", ezek után nincs más tennivalód, mint leülni pároddal és megbeszélni, TI hogyan akarjátok.

Megybeszélni, megegyezni, megtenni.

Aztán velem együtt- kivánjon mindenki sok boldogságot családi életetekhez - és legyen úgy!

Dubitus nevű felhasználó nagyjából elmondott mindent neked igaz röviden de érthetően.

Itt senkire nem kell hallgatni,kizárólag a saját érzelmekre,akaratra.

Ha éhes vagy,akkor eszel,nem egy 7 múlva.

Ez olyan majdnem mint hogy szeretek valakit és vele akarok lenni.Akkor kell megélni,teljesen,önfeledten.

Lehet nem tart örökké,de ha nem éled meg,akkor űr lesz benned.

A kötekedők kedvéért ott van a "majdnem olyan"..Nyilván egy gyermek vagy több mindig ott lesz.

Szeretnétek gyereket,akkor neki kell ugrani.Ha véletlenül később mondjuk vége a kapcsolatnak,de azt helyén tudjátok kezelni,békességben,mi lehet?Lett egy vagy több gyerek,aki(k) nektek a legnagyobb öröm.

Olyan ember próbál célozgatni olyanokra,hogy mi lesz ha szétmentek és megbánjátok...?Aki nagyjából elmondja ezzel azt,hogy ő mit érezne és hogy ő nem tudná méltó,szeretetteljes módon azt a helyzetet kezelni.

Háborúzna az exxel és stb.

Az hogy mi lesz "ha"?Ez a tipikus még mindig irányítani akaró szűlő,aki mindent jobban tud,vagyis akar.

Te is tudod benne van mindenben az,hogy vége lehet.Akkor mi van?Megbánod,hogy lett egy vagy több gyereked?

Az érzelmileg és lelkileg egészséges emberek természetesen nem.

Szeretem az ilyeneket,akik megakarnak mondani dolgokat a másiknak.

Ha némelyek annyira okosak,ők maguk ne vállaljanak gyereket,de mást meg ne romboljanak a megjegyzéseikkel,hagyják már meg nekik az örömet.

A megint azok meg akik megmondják a tutit mi lesz x idő múlva,legyenek már kedvesek a lottó számokat elküldeni mert biztosan tudják akkor azokat is.

A mai világban nem lehet arra várni,hogy anyagilag stabill lesz az ember.Az vagy lesz,vagy nem.Ha nem akkor nem lesz gyerek sosem?

Ha milliomos valaki,az is kerülhet rossz helyzetbe...

Egy a lényeg,ha van gyermek,egy szülő minden körülmények közt megold mindent.

Az hogy mi lesz megint csak rajtatok múlik.Döntés kérdése,hogy akarom e a másikat x idő múlva is.De ha nem,akkor mi van?

Van egy(vagy több)gyermeked,aki(k)az életed értelme része és pont.

"Aki azt tanácsolja, szülni ráérsz még közel 20 év múlva is, nem gondol bele, az emberi életkor véges, nem látod igazán felnőni (ne adj' Isten, de a pakliban bizony ez is benne van!)gyereked.

Az a szülő, aki korban közelebb van gyerekéhez, jobban átlátja annak problémáit. "

Senki nem mondta,hogy 20 év múlva szüljön,bár sokan 40 felett is szülnek.

A legszebb éveit fogja tönkretenni azzal,ha gyereket vállal.

A pasi helyében nem is örülnék ennek,mert egyből fiatalsága kezdetén tartson el egy egész családot egyedül.

Mi a garancia,hogy a nő nem szüli meg a következőt,és a következőt?

Egy normális férfi szerintem olyan nőt vesz feleségül,aki előbb valamit le tesz az asztalra,nem csak gyereket szül egyből,amint kiesik az iskolapadból.

Hidd el ha 30-35 évesen fog gyereket szülni,akkor sem lesz öreg,mikor a gyereke egyetemre megy.

Ma már sokkal magasabb az átlagéletkor,mint mondjuk 20 évvel ezelőtt.

30-35 évesen,megalapozott karrierrel,félretett pénzzel,megtakarítással a szülők is sokkal nyugodtabbak lesznek.

Szerintem nagyon sokat számít ebben az életkorban 5 év is,én 29 vagyok,de 5 évvel ezelőtt még teljesen másként láttam a világot.Olyan 25 felett kezd el az ember szembesülni az élet valódi nehézségeivel.

Nekem nagyon fura,hogy az anyukája ilyen normálisan gondolkodik,annak ellenére,hogy ő egy generációval előtte volt fiatal.

Nem akarja,hogy a lánya a legszebb éveit otthon töltse a 4 fal között pelenkázva.

Ebben az életkorban az totál lényegtelen hány éve vannak együtt,a tini korszakot összehasonlítani egy valós,felnőtt párkapcsolat idejével,szerintem nevetséges.

"Nem akarja,hogy a lánya a legszebb éveit otthon töltse a 4 fal között pelenkázva."

Ezt mondjuk nem értem... ha a négy fal közt tölti pelenkázással, akkor értelemszerűen nem ezek a legszebb évei, hanem majd amik később jönnek.

Semmiképp se engedd, hogy a szüleid beleszóljanak a dolgaidba. Ezzel nem azt mondom, hogy ne mondd el nekik, hogy ti mit terveztek a pároddal, hanem ne hagyd, hogy rákényszerítsenek téged a saját akaratukra, csak mert a szüleid. Üljetek le velük közösen, nehogy azt higgyék, hogy kihagyjátok őket az életetekből, de ne az engedélyüket kérjétek a házasságra vagy a gyerekre, hanem tényként közöljétek, hogy ti szeretitek egymást és össze fogtok házasodni. Amit pedig a lakással és a munkával kapcsolatban írtál, ez a legideálisabb helyzet a családalapításra. Biztos állása van mindkettőtöknek és egy lakásotok, ahol közösen éltek már két éve, tehát lehet, hogy egy "tiniszerelem" volt anno, amikor 17 évesen találkoztál a pároddal, de az élet talán egyik legnehezebb időszakát együtt és boldogan vészeltétek át. Két éve pedig már együtt is éltek, ennél több idő nem kell ahhoz, hogy rájöjjetek, ha mégsem szeretnétek együtt élni. A szüleid biztosan csak aggódnak, hogy mi lesz, ha mégsem lesztek boldogak, de ha meg sem próbáljátok, sosem tudjátok meg. :)

Sok sikert, szorítok Nektek, és persze sok boldogságot kívánok Nektek a későbbiekben!

"Ezt mondjuk nem értem... ha a négy fal közt tölti pelenkázással, akkor értelemszerűen nem ezek a legszebb évei, hanem majd amik később jönnek."

Ha gyereket vállal minden életszakasznak meglesznek a nehézségei,ha nem pelenkás,akkor majd,óvodás,kisiskolás,stb.

Itt az a kérdés,hogy miért vállalná be ezt az ember,ha már erre vágyik nagyon fiatalon,amikor még annyi minden vár rá az életben?

Mellesleg hatalmas nagy pofon lesz majd,ha úgy fog menni dolgozni,hogy soha nem dolgozott és szembesülni fog vele,hogy mennyire nehéz,nem olyan,mint az iskola.

És ez mellett már ott lesz a kisgyerek is.

Előbb menjen el dolgozni,lásson világot,aztán döntse el,hogy ez mellé képes e még gyereket nevelni.

Nagyon sok depressziós,később alkesz szülő lesz,mert nem bírja a nyomást,csak erre már akkor jön rá,mikor ott van a gyerek,de akkor már késő.

Nem a rózsaszín ködre kellene alapozni a gyerekvállalást.