Anyukám senkinek tart, mit tegyek?

Apám már egészen fiatalon rájöttem,hogy egy idegbeteg aki semmi szeretet nem mutat felém,ezt már feldolgoztam sok átsírt este után. Talán az is segített ,hogy azt hittem anyám más,ő se mutatott igazán érzelmeket ,de ő gondoskodott rólam mindig. Én mindig csodáltam őt és soha egy rossz szót nem mondtam rá, de az ünnepek alatt most,hogy otthon vagyok nagyon feszülten vislekdik velem. Amikor a közelében vagyok ideges és kiabál, és rosszakat mondott rám,degradált pedig semmi de semmi rosszat nem tettem. Már feltűnt az utóbbi egy évben hogy amikor itt vagyok mindig csak a hibát keresi bennem,de most a beszólásaival úgy megbántott,hogy azóta is csak sírok. Enni sem bírok, már 3. napja. Egyszerűen kikészít,hogy látom őt nem izgatja amit mondott,pedig mondtam neki,hogy nekem nagyon fáj. Ti,hogy dolgoztátok fel akinek hasonlóak a szülei? Az a baj én nagyon érzékeny vagyok és annyira kikészített ez a mostani,hogy nem tudom hogyan tovább.