Veletek meddig mászkáltak be a szüleitek az orvoshoz?

En 16 evesen meg mindig szeretem ha eljon velem anya. Nagy ritkan jarok orvoshoz, de akkor tenyleg nagyon beteg vagyok. Es hat nem szeretek lazasan majdnem meghallva egyedul jarkalni vervetelre, szemeszetre stb. Persze legtobbszor egyedul megyek, mert anya dolgozik. De azert szeretem ha ott van. Bar a te szuleid nagyon tulzasba viszik, ha en anyaval megyek akkor is en beszelek. O csak elkiser.

Én is 18 éves vagyok, de engem mindig el szokott kísérni valamelyik szülőm a háziorvoshoz, fogorvoshoz, viszont nem szólnak bele. A háziorvosomat ismerik és jóban vannak, ha valamelyikük velem jön, akkor gyorsabban (akár soron kívül) behívnak, megkérdezik mit írjanak az igazolásra, tök aranyosak, kedvesek stb., ha meg egyedül megyek, akkor tök bunkók meg lekezelőek... Bár mondjuk apukám nem szokott bejönni velem (anyukám igen), hanem csak megvár a váróban,de valahogyan akkor is tudnak viselkedni. Fogorvoshoz is mindig elkísérnek, de ott csak kint várnak meg. A mostani fogorvosom normális, de a körzeti, akihez korábban jártam, egy bunkó paraszt volt...nála ugyanezt tapasztaltam, hogy ha ott volt velem az apám, akkor tudott normálisan beszélni, normálisan megcsinált mindent, ha nem akkor pedig beszólogatott, csak azért se adott érzéstelenítőt stb., úgyhogy őt ott is hagytam elég gyorsan. Ha pedig valami sürgős dologról van szó, akkor szoktam szólni egy rokonomnak, aki az egészségügyben dolgozik és ez nagy segítség mert sok mindent el tud intézni nekem és ha elkísér, akkor annak is megvan a maga előnye, előbb kapok időpontot, gyorsan behívnak, nem néznek hülyének stb. Ugyanakkor ha így viselkednének, mint a tieid és mindenbe beleszólnának, akkor tuti, hogy egyedül mennék vagy legalábbis nem engedném be őket a rendelőbe. Azért ez már túlzás... Szerintem se jelentsd be, hogy mikor mész, hanem szimplán menj el egyedül.

már nem emlékszem pontosan, de kb. 14 től biztos nem jártak be velem.

18 vagyok. Háziorvoshoz már ezer éve nem jár be velem anya, de a fogorvoshoz a mai napig kérem, hogy jöjjön be velem. :D Örülök, hogy miközben szenvedek a székbe, ls ha odapillantok rá, akkor mosolyog és biztat :D