A gyerekvállalás tényleg nem szól másról, csak lemondásról?
Idővel (3-5 év) szeretnék gyereket. Nem azért, mert társadalmi nyomás, vagy mert másoké milyen cuki, hanem mert csak szeretnék és kész.
Viszont amikor olyanokat olvasok, hogy a gyerekvállalás igazából másról sem szól, csak a lemondásról, felejtsd el az új ruhákat, a nyaralást, a pihenést, a szabadidőt, a szexet, a kettesben töltött időt, mindent, mert innentől te már csak anya vagy, és életed végéig az is maradsz. Illetve előbb-utóbb mindenki megbánja.
Ti, akiknek már van gyereketek, esetleg fel is nőtt már, valóban így látjátok?
Aki szerint nem szól másról, az valamit nem jól lát vagy nem jól csinál.
Rengeteg lemondással, bár inkább úgy fejezném ki, hogy a prioritások megváltoztatásával jár a gyermekvállalás és gyermeknevelés, aki szerint csak örömmel, az szed valamit:)
Viszont a lemondások mellett ott az a rengeteg öröm és szeretet, amit csak a gyermeket nevelők élhetnek át. Hol az egyik oldalt érezzük dominálni, hol a másikat, a kettő nincs egymás nélkül.
Az szerintem abszurd és egyszerűen nem igaz, hogy előbb-utóbb mindenki megbánja.
Ha nő vagy akkor igen, javarészt lemondás. Férfiként sokkal több szabadság jut neked, ha nő vagy és anya, megszívtad ez tény. Csak ezt nem illik reklámozni, de bizony anyának lenni nem rózsaszín leányálom.
Lehet részed mindenben amit eddig felsoroltál ( ruhák, nyaralás, szex stb), de a dolgok igazi lényege, a spontaneitás tűnik el az életedből a szüléssel.
Vehetsz új ruhát, mehetsz nyaralni, ha futja rá. Pihenhetsz, de nem akkor amikor kedved tartja, hanem akkor amikor a gyerek is épp alszik, vagy óvodában/iskolában van. A szex úgyszintén, nem akkor és úgy eshettek egymásnak a pároddal, mint előtte, így a spontaneitás itt sem létezik, márpedig az időzített szextől borzalmasabb dolog kevés van.
Mehetsz mindenhová, szórakozni, boltba, utazni, de mindent előre meg kell szervezni, egy egyszerű boltba menés és hosszú procedúra. Míg előtte pár perc alatt összekaptad magad, most hosszú percekig arra megy el az időd és az idegsejtjeid, hogy a gyereked próbálod rávenni, öltözzön már, menjen el pisilni indulás előtt, de ne üljön fél órát a wc-n, vegye már a cipőjét, ne álljon meg minden vackot felszedni/megnézni a földről, szóval az életed szülés után egy örökös lassított felvétel lesz.
Vannak jó pillanatok mikor érzed a gyerekedből feléd áradó feltétel nélküli imádatot, de minden napra jut stressz és ez szörnyű.
Dehogy is, a gyerekkel ugyan van lemondás is, de nem kell semmit elfelejteni sem.
Nálunk voltak továbbra is divatos és csinos ruhák (persze a terhességek alatt is figyeltem hogy ne hízzak bálnára), mentünk nyaralni is, szabadidö is volt - külön-külön nekem is meg a páromnak is, meg volt közösen töltött idö is, a szex sem maradt el - ez csak szervezés kérdése. Aki a szülés után "csak anya", az nagyon rosszul csinál valamit, és erre rá is fog fizetni.
Nekem négy gyerekem van, már nagyok, de nem bántam meg, hogy lettek, de ettöl még nem adtam fel magam, és a kapcsolatunkat sem.
A gyerekvállalás csak akkor nem szól másról, ha pocsékul csinálják. Tisztában vagyok vele. hogy most divat úgy tenni mintha a szülő köteles lenne a gyerek csicskáját játszani, és csak az lesni hogy mit akar a csemetéje, de ez marhaság-és brutálisan rossz hozzáállás.
Ha a gyerekkel azt éreztetik, abba nevelik bele hogy mindenki köteles csak azt tenni ami neki jó, nem számít hogy a többieknek rossz, akkor egy sz*r alak lesz belőle mire felnő. Szóval a gyerek érdekében SEM szabad hogy csak körülötte forogjon a szülők élete. Nem szabad magukat totálisan háttérbe szorítani a gyerekért, és nem szabad több gyereket vállalni mint amit ÖNMAGUK sanyargatása nélkül is szépen fel tudnak nevelni. És nem, a normális nevelésbe nem tartozik bele a külföldi út, a több százezres kütyü, a több tízezres zsebpénz sem. De beletartozik az odafigyelés, az erőszakmenetes környezet, az olyan család, ahol egymással, és nem egymás mellett élnek (mert ugye senkinek semmi köze a másik ügyéhez, nem segítik egymást, mindenki gubbaszt a maga vackán- az nem család. )
Érdekes én elég sok boldog és szabad embert látok, férfiakat, nőket akik ugyanúgy élnek gyerekkel mint nélküle.
Ez nagyjából ugyanaz, mint amikor gyerekként belénk nevelik hogy most csináld amit akarsz mert felnőttként majd csak a munka, munka munka meg család. Holott az élet nem ennyiről szól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!