Más is úgy szereti a kutyáját, macskáját, mintha a gyereke lenne? (Anyám féltékeny).
Van egy már 6 hónapos kiskutyám,elvileg nem is az enyém lett volna,hanem húgom a pasijától kapta(azóta szakítottak),és "rám maradt" a kutyus nevelése,gondozása.
Alapvetően eddig macskás voltam,nagyon sok cicánk volt eddig,több generáció is megélt nálunk,úgy gyerekkoromtól mostanáig,de ugye a cicák sokkal függetlenebbek,főleg mikor már megnőnek,annyira nem kötődnek az emberhez,mint a kutyák.
Most viszont nagyon a szívemhez nőtt ez a kutyus,már-már olyan,mintha a gyerekem lenne.
Anyámnak szoktam mondani,hogy "nézd,itt a kisunokád":D
Erre féltékeny,hogy én a kutyát jobban szeretem,mint őt...
29/f
Ha anyukádnak a kutya az unokája, akkor annak a kutyának te vagy apja?
Ha az én fiam gyerek helyett kutyát nemzett volna, elzavartam volna a háztól.
Undorító egy kutyát gyereknek vagy unokának nevezni.
Igen, más is. Végül is, olyan, mint egy gyerek. Teljesen rád van utalva, gondozni, ápolni, etetni kell. Játszani vele.
Ő meg édes, kedves, bújik, szeret.
Szerintem ebben semmi rossz nincs. És aki ennyire szereti a kutyáját, cicáját, nem zárja ki, hogy a gyerekeket is szeresse. Meg nemcsak gyerektelenek szeretik az állatokat.
Szóval nem értem, hogy itt is miért jött rögtön a gyerek-állat ellentét.
"és belátja, hogy ez embernél gusztustalanabb és gyarlóbb lény nincs a világon." - és ezzel a "belátással" lesüllyed egy emberalatti szintre, ami nem állati szint, hanem egy démonikus szint. (lásd elmacskásodott öregasszonyok lakása és élete) Az állatban van valami elemi ártatlanság- nem, nem azt éri el. Hanem elembertelenedik.
"embernek lenni, eljátszhatatlan"
Lu Csi / ford.: Weöres S. /
A vad tigris dallamára
Szomjan sem iszom rabló forrásból,
hőben sem fekszem gonosz fa- árnyba.
A gonosz fának tán nincsen ága?
Az elszánt ember, ha szenved, állja.
Császár parancsa ültet lovamra,
felkantároztam, ostorom kézben;
tigris-barlangban verjem el éhem,
vadmadarakkal fázzam az éjben.
A napok múlnak, hőstettem nincsen,
évszakok szállnak, itt az év vége,
partról magasra nyúlnak a felhők,
ágak zenéje kopog a szélbe
hallgatva ülök titkos völgy mélyén,
hosszan fütyülök hegyen magasban,
a megfeszült húr hangja nem gyönge,
s a legszebb ütem megfoghatatlan,
embernek lenni eljátszhatatlan,
az igaz érzés dalolhatatlan,
de mert a szívem hajlíthatatlan,
nem szégyenlem, hogy merev maradtam.
Én imádom a kutyám kis menhelyes ezért lehet,hogy mégjobban,én a felé irányuló szeretetünket tudnám hasonlítani egy gyerekéhez,bár még nincs gyerekem de szeretnék majd akkor tudom,hogy változik majd ez mert a gyerek szereteténél nincs nagyobb,de nekem családtagom a kutyám és az is marad.
Mi is szoktunk a párommal viccelődni,hogy nézd mit csinál apa,vagy itt a kislányunk(kutya). Semmi undorító nincs ebben,valaki láttam írt ilyet....
A macskák szobatiszták, lerakod neki a helyet, ahol alszik + macskaalom és tudni fogja, hogy oda kell szarni.
Ehhez kepest a kutya, volt olyan, hogy 10 éves volt már, állandóan rágta a padlószőnyeget, kanapéra szart. Hihetetlen milyen bűz volt a lakásban!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!