11 éve élek együtt a feleségemmel 2 közös és egy a feleségem előző kapcsolatából származó gyerekkel. Ő mist 16 éves leányzó . Az apja eddig nem igen foglalkozott vele nem szállt be semmiféle közös költségbe (iskola ruhák stb)?

30!

Te gyerek vagy még, nem szülői szemmel látod, nem a szulo agyaval gondolkodsz. Nem véletlenül mondja törvény se, hogy indokolni kell komolyan, ha nem akar a gyerek a szülővel élni. Egy tizenéves éppen aktuális baromsága miatt nem rúgja fel normális ember a rendet, nem forgatja fel a család életét. Nem tudom láttad e, hogy itt van két másik gyerek is mindkét oldalon. Ha a lány 16, a többi gyerek nyilván jóval fiatalabb, nem kellene nekik egyrészt a "itt nem tetszik, állok tovabb" példát mutatni és azt sem, hogy a család és az otthon átjáróház. Minden normális szulo a gyereke érdekeit nézi és itt a kérdésben a gyereknek nagyon nem érdeke, hogy az apahoz kerüljön

"A felnőtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismeréséből fakad a Csjt. 74. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. § (2) bek.]."

Pereskedjen nyugodtan, nehéz lesz jó indokot találnia. Főleg, hogy eddig alig fizetett.

Hát én ezt egészet máshogy látom, pedig anya vagyok.

Ha a 16 éves gyerekem az apjával akarna élni, nehezen, de engedném. El sem zárnám pár kósza milliótól.

Gondolom nincs nagy távolság, akármikor hazajöhetne hozzám, nálam is aludhatna, de nem vágna földhöz, hogy nem hozzám van bejelentve. Az apjával peren kívül állapodnánk meg párezer forintos tartásdíjban, amit amúgy is ráköltenék.

Nem rágnék be, hogy most akkor nem szeret, hisz a gyerekem, tudom, hogy mindennél jobban imád. Nem engedném elesni egy ekkora lehetőségtől, mint pármilla.

Viszont ahhoz ragaszkodnék, hogy a pénzt vagy annak 90%át kösse le egy számlán, amihez a gyerek csak 18 éves kora után férhet hozzá. Egy 16 évesre milliókat bízni.. nagyon felelőtlen döntés.

Természetesen biztosítanám a lányom arról, hogy szeretem, szerintem ez nem a legjobb ötlet, de ezekkel a feltételekkel engedem. Jó, ha tudja, hozzám bármikor hazajöhet.

Nem tudom mit kell így kiakadni azon, hogy egy 16 éves lázad és pénzt akar szerezni könnyen.

Azt sem kell tragédiának megélni, hogy máshol is lakna szívesen.

Jóesetben már 3 éves korában feldolgozták a szülők, hogy a gyerek mond olyanokat, amiket nem gondol komolyan.

Amikor nagyihoz vagy a mikuláshoz akarnak költözni, vagy épp hozzávágják a szülőhöz, hogy "nemszeretlen".

Az első "hagyjbékén" nekem is rosszul esett a gyerektől, de a sokadiknál már nem veszem a szívemre, hisz tudom, hogy mit érez valójában.

Pocsék szülő gyerek kapcsolatotok lehet, ha azt mondanátok, hogy menjen csak, de nem jöhet vissza.

El kell mondani, hogy nektek ez rosszul esik, neki meg el kell mondania, hogy ettől nem szeret titeket kevésbé.

31#

30-as vagyok. Nekem is vannak már gyerekeim, bár még picik, ez tény. Ellenben nem felejtettem el, hogy énis voltam fiatal és ugyanúgy végigmentem a "költözni akarok" fázison, mint a kérdező nevelt lánya és mint ahogy a környezetemben szinte mindenki annak idején. Én otthon maradtam, más elköltözött egy kis időre, de mindenki kivétel nélkül hazatalált.

Én továbbra is azt gondolom, hogy semmi jóra nem vezet az erőszak. Értem ez alatt a pereskedést és az állandó veszekedést. Ebből fognak a gyerekek jó példát látni?

Más lenne a helyzet, ha egy 9 éves gyerekről beszélnénk és más így. Lehet győzködni, lehet vele beszélgetni, hátha jobb belátásra tér, de nekiállni pereskedni felér egy öngóllal szerintem. Az megint más téma, hogyha odaköltözik az apjához és láthatóan hiányt szenved dolgokban, de addig minek a csapkodás, minek a perpatvar, a vita, az állandó veszekedés, pereskedés? Ez mindenre jó, csak arra nem, hogy jó példát mutass a gyereknek, SZERINTEM. Persze nem muszáj velem egyetérteni.

"Hogy felvehessenek valami hitelt és ebből jelentős összeget ígért a lányának"

Innen gondolom, hogy 10+10es csokra hajtanak, amiből már 3 milla is 3 milla.

Nem sok az a napi 5000 Ft? Ők a tanyán laknak így 5-en, napi 25000 ft, havi szinten 750 000 Ft... Még ha a lány a fejadagjának a felét kapja meg, akkor sem fog semmit sem kapni, mert az ilyen szülő nem oszt szét ennyi pénzt. Mondjuk, én sem adnék még a fejadag negyedét sem...

Szerintem is simogassátok meg a buksiját, pakoljatok be neki, vigyétek el egy szendviccsel, olyan hamar haza fog jönni, lehet, még várnátok is vele! Felnőtt veletek közösen 11 évet és ennyi? Hát akkor ennyi. Jó, biztos volt sértődés, kis vita, nagy vita, stb., de azért a pénz miatt nem kéne így viselkednie a lánynak.

33#: persze, hogy nem arról megy a téma, hogy a lyánykát elzárnánk a millióktól! De nyilván nem a kacsóba kapja a pénzt, apuka ezt elfelejtette közölni szerintem.

Most hazabeszélek, amúgy sem jó úgy felnevelni a gyereket, hogy x. évben kapsz/jár neked ennyi és ennyi pénz, milyen jó lesz, Te ennyit érsz, stb. stb. Nálunk az egyik testvérem ezt megkapta szóban, azóta is megy a vita ebben időnként.

Kedves Kérdező, nagyon elromlott a nevelt lányod, csak remélni lehet, hogy rájön magától, mire megy ki a játék.