Hálátlan rossz gyerek vagyok?
A szüleim már kiskorom óta nem élnek együtt.Abba nőttem fel, hogy hetente "költözök".
Egy héten anyánál másikon apánal,télen nyáron.
Testvéremmel mindig egy szobában voltunk.Ő fiú és idősebb.Soha nem volt semmi magánszféránk.
Aztán elköltözött nagytatámhoz nyilván emiatt.
Én meg ugye maradtam ennél a hetente költözéshez amiből lassan hetek lettek mert belefáradtam.Utáltam, hogy minden cuccom át kell pakolni minden héten.
Igazából néha az agyamra mennek.Bunkó vagyok, bunkón felelek olyan kérdésekre amik abszurdok számomra.Tudom, hogy nem kellene így viselkednem mert amit tudnak mindent megtesznek.Tudom, hogy hülye idióta vagyok de valahogy nem tudok megváltozni.
Most se kapom meg a kellő magánszférám.Csak úgy bejönnek a szobába.Pakolnak a szekrényembe.Anyám még azt is megkérdezi, megjött-e a menzeszem.
Ilyen dolgokat csinálnak de ami fontos lenne azt nem.
Nem fordítanak rám elegendő időt.Apa alig van otthon ha ott vagyok.Anya viszont nagyon belém mászik.
Zárkozott vagyok egy ideje és ha megkérdezi mi vllt suliban megelégednek annyival, hogy semmi.Én kibeszélném mennyi szar van de magamtól ezt sose tudnám, viszont őket mintha nem is érdekelné.Ráadásul nagymamám beszólt a súlyom miatt múltkor, meg ebédnél testvérem szurkálódott és anya nem szólt semmit.Még csak annyit se mond nekik, hogy hagyják abba.Nem lássák ez mennyire fáj.
Lehet akik ezt elolvassák hülyének gondolnak majd.
18/l
Akkor csak mond meg, hogy eleged van a hurcolkodásból. Nagykorú vagy, eldöntheted, hogy kinél akardz lakni, ill. akarsz-e ide-oda költözni. Elhiszem, hogy besokalsz, olyan mintha koleszos lennél. Lefogadom, ha kitörne a zombi apokalipszis, te 5 perc alatt össze tudnád dobálni a cuccaid, akkora a rutinod.
Szólj anyádnak, hogy hagyjon neked teret, apádnak meg azt, hogy foglalkozzon veled többet. Nem tudom hány kg vagy, de ha te elégedett vagy magaddal, akkor ne törődj másokkal. Bár asszem nem vagy az, különben nem lennél ennyire felháborodva a dolgon. Nekem is mondták már, hogy felszedtem pár kilót, apám volt az illető, de igazat adtam neki :D ez van, mondtam neki. Aztán leadtam,amikor dolgozni kezdtem.
Nem, nem vagy hálátlan!
Az én szüleim is elváltak, még amikor egész kicsi voltam, de akkor még nem volt szokás ez a "hetente máshol lakom" agyrém. Eleinte kéthetente mentem apámhoz meg a szünetek felében (később rugalmasabban). Kifejezetten jó maradt a kapcsolatunk, szóval nem ezen múlik, hanem a szülők hozzáállásán. Én mindig alapvetően rugalmas voltam, de egy ilyen örökös költözésbe én is biztosan felőrlődtem volna!
Én úgy gondolom, hogy le kellene ülnöd megbeszélni ezeket a dolgokat a szüleiddel. Ez így nem állapot. Tini vagy és szükséged van rájuk. Próbálj megnyílni bár az egyik szülő felé és elmondani minden búdat, bajodat, hogy mi az ami rosszul esik és talán megérti, hogy miért viselkedsz így.
Hsszú távon csak megmérgezi a kapcsolatotokat és az sehová sem vezet.
Azt Hitem max 14 vagy
Kamaszodsz
Nolj fel felnott modon kommunikalj veluk
Kollegium jo megoldas nyugalom onnalosag
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!