Tippek egy soha/semmi se jó anyához?

Kezdődik. :D

Ezt hívják úgy, hogy elválasztási agresszió. Mivel 17 évesen ivarérettnek minősülsz, a természetben ez a fajta viselkedés azt eredményezi, hogy nem maradsz anyukád nyakán, és ezzel elkerülöd a vérfertőzést.

Neki még mindig a kis magatehetetlen fia vagy, akit a széltől is óvni kell, mert olyan sérülékeny. Ebből az az egy kiút van, hogy egyre gyakrabban mész el otthonról, és keresel magadnak vagy felsőoktatási intézményt, vagy munkalehetőséget. Ritkábban fogtok találkozni, és nem is mérgesedik el a kapcsolatotok.

Látod? Ezt mondtam. #2-es vagyok. Nem meri rád bízni, óv a széltől is. Te viszont lassan felnőtt ember vagy, ezért kialakul kettőtök között egy konfliktus, ez az elválasztási agresszió.

Apáddal meg kell ezt beszélni. Tudnátok-e rokonhoz menni egy-két hónapra?

Én a helyetekben azt csinálnám. Közben keresnék olcsó albérletet. El lehet mondani, hogy otthon az élet szar, apa-fia páros menne oda lakni, te utána mész egyetemre, de közben lehet dolgozni is. Biztos vagyok benne, hogy anyukád elgondolkodna a dolgon.

Számoljátok ki, mire mennyi menne el. Keressetek albérletet. Minden ember szereti, ha olyannal találkozik, akinek van elképzelése a jövőjéről, de mindenképpen határozott. Ha apukáddal tudtok egy olyan albérletet találni, ami olcsó, és megbizniszelitek, akkor még jól is érezhetitek magatokat.

Én apámmal megbeszélném, és elkezdenék keresni valamit.