Te mit gondolsz arról, ha egy fiú az apja keresztnevét örökli?

Logikatlan, nem praktikus, maradi "azertmerthagyomany" felfogasra vall.

De pl nem ertem, ennyi erovel az ilyen csaladoknal, ha kislany szuletik, az miert nem kapja meg az anyja nevet, "tiszteletbol"? Vagy az anyat nem illetheti meg az ilyesfajta tisztelet? Vagy pl ha a masodik kisgyerek is fiu lesz, az nem melto arra hogy az apja nevet viselje? Akkor mar inkabb kapja meg mindketto masodik nevnek, meg annak is tobb ertelme van.

Ez a velemenyem, lehet lepontozni.

Mára elavult és gyöpös dolog.

Páromnak úgyis elég gyakran előforduló neve van, nem kell még egy olyan név, maximum második névnek a külföldi verziója,ha ott élnénk.

Nagypapámról és nagybátyámról sem nevezném el a gyerekemet, csak második név formájában és szintén a külföldi verzióban,csak hogy legyen valami közismert neve is.

Női rokonaim neve pepitában ugyanez.

Velem szakadt meg a hagyomány, hogy Erzsi legyen minden első lánygyerek neve, de: dédim, nagyanyám, anyám, 2 unokatesómat is így hívják (Böbe, Böbécske, Erzsébet, Erzsike, Erzsi).

Férfiak neve Zoltán. Még a beházasodottaknak is :D (apámnak és bácsikámnak is és úgy néz ki, hogy egyik Erzsi nevű unokatesónak is ő lesz). Ők kikérik maguknak a becézéseket, így mindenki Zoli.

Bátyámnál is megtörték egyébként a hagyományt, neki is más neve lett... Na, az öcsémnek viszont az lett családi nyomásra. Kitalált beceneven szólítjuk inkább.

Picit fantáziátlan és gagyi (Ez már nem annyira fontos megjegyzésem, de a gyermek nem az apjának a reprodukciója lesz, hanem egy külön egyén)

Szóval fantáziátlan, és még picit talán lehet, hogy valakiknél a lustiság is közrejátszik, mert, "hát , az apjánál már bevált, az a legegyszerűbb, nem kell rajta gondolkodni, jó lesz neki is az a név." Valakinél meg lehet, hogy pont az az egyedüli név tetszik a szülőknek, azért azt adják ők is, az apuka nevét. Amúgy nem tudom, nálunk is felmerült, nem tudom, milyen régre nyúlik vissza ez a hagyomány, anya azt monta, apa azt szerette volna, ha a bátyám is József Lajos lesz, mint ő, de anya már ezt nagyon régen kitalálta, hogy az első fiát mindenképpen Máténak szeretné. És akkor Máté lett. Apa apja meg egyébként simán József. Lehet, hogy pl apában az is benne volt, hogy akkor lehet, hogy nagyobbra tartanák őt, hogyha a Máté is József lenne; szóval, hogy folytatja ezt, milyen jó, ő is József.

Amúgy nem ütközöm meg rajta, ha valakinek ugyanaz a neve, mint az édesapjának, nekem tök nyolc.:) Olyat is ismerek, hogy testvérek, nem ikrek; az idősebbik kapott egy saját nevet, és mellé második névnek az apja nevét; utána az öccse megkapta első névnek az apja nevét, meg még talán az egyik nagyapjáét, vagy nem tudom, lehet, hogy azt úgy már csak hozzátették. Meg olyat is ismerek , hogy egy fiú-lány tesvérpár, és ugyanazok a keresztneveik, mint a szüleiknek. A fiúnál volt, hogy kapott egy speckó becenevet még amúgy, ami ugyanúgy ugyanabból a keresztnévből képezhető.

Szóval nekem amúgy tök mindegy, lehet ugyanaz a keresztneve, bár kicsit tényleg fantáziátlannak találom, de végülis engem nem zavar. Szép, vállalható név legyen, amivel nem húzódik mosolyra az emberek szája, és nem kell háromszor visszakérdezni bemutatkozás után.