A miért nem tolerálják egyik párkapcsolatomat sem? Hogy legyen így tartós kapcsolatom?

22 éves férfi vagyok, de még a szüleimmel élek, mert nappali tagozaton egyetemre járok (most kezdem a második szakot). Konfliktusom csak a párkapcsolataim miatt szokott lenni velük, de ez az egész már nagyon régen kezdődött, a legelső óta.

Először 14 évesen kerültem kapcsolatba lánnyal, kisgyerek korunk óta ismertük egymást, nagyon jóban voltunk, de nem voltunk soha szerelmesek, csak jó barátok és csak sima, érzelemmentes szex volt köztünk alkalmanként. Valójában ez egy próba volt, kipróbáltuk a csókot, a szexet és ügyesebbé váltunk minden alkalom után. Ez ment kb. egy évig, és a lány meg a szülei elköltöztek, utána megszűnt ez a dolog. Az anyám problémája az volt, hogy ebben az időszakban udvarolt nekem egy másik lány, aki anyám barátnőjének a lánya, és emiatt ő azt gondolta, hogy nekem azzal a lánnyal kellett volna összemelegednem. De nemcsak ez volt a baja, hanem az is, hogy akit én választottam, kissé kövér volt, 2 évvel öregebb, de nekem így is tetszett. Apám pedig azt mondta, hogy a szerelem nélküli szexhez 14 évesen még nagyon fiatal vagyok.

A második párkapcsolatom 16 évesen csak másfél hétig tartott, Spanyolországban voltam nyaralni, ahol a szállodában egy japán csajjal kavartam. Ez is csak szexkapcsolat volt, de ezt nem kellett volna anyáméknak megtudniuk, csak az egyik barátom, akinek elmondtam, elszólta magát, mikor egyszer nálunk volt. Hetekig hallgattam utána, vitatkozáskor ezeket az eseteket egyébként a mai napig előhozzák, ha az én szerelmi életemről van szó.

Ezután 17-től 19 éves koromig volt egy párkapcsolatom az uszodából az úszómester nővel, de ez már valódi szerelem volt, rendesen megismerkedtünk és egymásba szerettünk. Őt bemutattam otthon, sokszor aludt nálunk. Szerencsére a szemébe nem mondták meg a véleményüket a szüleim, mert nagyon kedves nő volt, annyira aranyos volt, hogy még ők sem akarták megsérteni, de nekem megmondták, hogy ne járjak vele, mert én 17 éves voltam, ő meg 29. Miután leérettségiztem, el akartam venni feleségül, és ezért nagyon berágtak rám, megzsaroltak, hogy nem lakhatok többet otthon és nem fizetnek ki nekem semmit többet, ha ezt megteszem, és így nem tudom elvégezni az egyetemen azt a szakot nappalin, amit akarok. Én ezért nagyon mérges voltam, nem akartam dönteni a párom és a jövőm között, de rövid idő alatt a párom rám unt, hogy stagnál a kapcsolatunk, elhidegültünk egymástól és szakítottunk.

Nem sokkal, miután elkezdtem az egyetemet, újra a városba jött az a lány, akivel legelőször feküdtem le, már volt pasija, ennek ellenére ő maga ajánlott nekem szexet a régi idők emlékéért, amiben benne voltam. Összejártunk párszor pár hónapon keresztül, de még most sem alakult ki köztünk szerelem, aztán megint tovább állt. Megmondta nekem, hogy a párjába szerelmes, de neki velem a legjobb a szex, és bármikor, amikor ebben az életben összefutunk, lefekszünk egymással.

21 évesen lépett be az életembe az, akivel a kapcsolatunk először szexkapcsolatnak indult, egy házas nő! A férjétől anyagi okok miatt nem vált el, de a férje is megcsalta már őt. Én egy amolyan lelki szemetessé váltam neki a szexen kívül, és bevallotta nekem, hogy ha egyidősek lennénk, azonnal elválna a férjétől és hozzám jönne. Én is beleszerettem, folyamatosan rá gondolok, ha nem vagyok vele. Most 22 éves vagyok, újra tovább szeretnék tanulni, és megint azzal zsarolnak a szüleim, hogy ha nem vetek véget a kapcsolatomnak azzal a házas nővel, kitesznek itthonról és nem támogatnak semmiben.