Milyen lehetőségeim vannak, ha nem bírok apámmal egy fedél alatt lakni?

Apámmal a fő probléma az hogy borzasztóan agresszív. A legapróbb dolgokon kiakad, de olyanokon amiken egy normális ember max mordul egyet aztán éli tovább az életét. Ő meg ilyenkor elhord mindennek, sajnáltatja magát, de azt is üvöltve, öngyilkossággal fenyeget, undorító módon beszél, de tetlegességig még nem fajult. Mondjuk ő az a fajta aki inkább a lelkiterrort szereti, ha megverne abból nehezebben beszélné ki magát. De hogy mondjak egy konkrét példát is: ma azon akadt ki hogy megkértem hogy holnap ha ráér adjon fel anyának egy levelet. Nem azon akadt ki hogy "ugráltatnám", vagy mert nem én akartam megoldani, hanem azon hogy pénzt meg időt kell rá szánnia. Max 300ft-ról beszélünk, egyetlen borítékról van szó. Ordított hogy anyám egy r@hadék, egy k@rva, haljon meg (csúnyábban kifejezve), ő a nevét se akarja hallani, költözzek hozzá, őt mindenki kihasználja, stb. Ezek a kitörései kb mindennaposak, és órákig tartanak. Nem tudom csak úgy elengedni a fülem mellett, évek óta próbálom.

Keresztszüleim vannak, de apám rokonsága, úgyis őt védenék. Keresztanyám tudja hogy apám milyen (nővére) mégis ráhagy mindent. Igazából a családból mindenki tudja hogy milyen, csak rajtam kívül senkit se érdekel. Persze, végülis csak én szívok miatta.

A városban van kolis gimi, kettő is, az egyikben tanulok. Az a baj hogy mindkettőhöz közel lakok, a saját sulim kolijára gyakorlatilag rálátok a lépcsőházból. Nem tudom így megengednék-e hogy ott legyek, de kétlem.. Pedig az tök jó lenne, szívesen fizetnék magamnak minden költséget, ha megengednék.

Anyához nem tudok költözni, mert nem tudnék hol dolgozni. Szóval én szívesen fizetném magamnak a kolit meg az utazási költséget, de anyáék egy olyan faluban laknak ahol a bolt is kilóméteres távolságban van, és az emberek többsége nyugdíjas vagy közmunkás. Nincs ott munkalehetőség, már néztem.

A gyámügy tenne érdemben valamit? Mármint lassan nagykorú vagyok, biztos rengeteg nálam fiatalabb gyerek van akiknek kell a segítség. Félek hogy elküldenének azzal, hogy úgyis mindjárt nagykorú vagyok. Egyáltalán vagyok olyan helyzetben hogy megérje elmenni..? Én már nem tudom. Tisztában vagyok vele hogy sokaknak rosszabb mint nekem, nem akarom magam sajnáltatni, de tényleg nem tudom meddig bírom ezt még.