Ezen lehet valahogy változtatni?

Mindenek előtt: az előzmény annyi, hogy van egy 8 évvel idősebb nővérem, aki számára 90%-ban csak apu létezik (nem váltak el a szüleink, csak ő apásabb), így jöttem én.

Én 50-50%-ban vagyok anyás/apás, szóval ez teljesen rendben van anyával szemben, viszont úgy érzem, hogy túlfélt engem, vagy nem is tudom.

Néhány aprócska történet:

-A barátnőimet nagyon gyűlöli, alig enged el velük pl. vidámparkba, ezért folyamatosan le kell mondanom a meghívásokat. Viszont amikor szóba jön, hogy ők voltak itt meg itt, meg szokta kérdezni, hogy engem is hívtak-e. Mondom, hogy igen, erre visszakérdez, hogy miért nem mentem. Annyit szoktam erre válaszolni, hogy úgysem engedett volna el (megtörtént eset), ilyenkor pedig én vagyok a rossz, mert miért gondolom azt, hogy ő ilyen lenne.

-Most voltam 3 hétig külföldön dolgozni a sulival, és a kinti főnök felajánlotta, hogy még 3 hetet dolgozhatnék fizetésért. Beszélgettünk erről, annyit mondott rá, hogy 3 hétig biztosan nem, ha 1,5 hétről lenne szó, abba még bele is menne. Főnöknek ennyi idő is jól jött volna, második beszélgetés alkalmával anyu teljesen kiakadt, hogy én már megint mit szervezkedek, menjek már végre haza, itthon is sok a munka.

-Hazajöttem, azóta konkrétan nem csináltam semmit az alap dolgokon kívül. Beszervezett nekem valami szociális munkát (kötelező 50 óra), oda megyek holnaptól dolgozni, de már azt tervezi nekem, hogy én szerdán mit fogok mondani, hogy leigazolják az egészet, és ne kelljen bejárnom.

-16 éves leszek, de konkrétan mintha kalitkában élnék, most azon megy a vita, hogy választ 5 képet, amit külföldön csináltam, és majd azokat én felrakom a saját Facebookomra.

Amikor a kalitkás hasonlatot elmondtam neki, akkor jött az "így is elég sokat költöttünk rád, hálátlan kölke" és társai.

-Tény, hogy nem 2 Ft volt a külföldi munka plusz még a szobámat is megcsináltatták, ezért mondtam, hogy suli közben keresek diákmelót, hogy elkezdhessek a saját lábaimra állni. Na ilyen aztán nekem eszembe se jusson, mert nekem tanulni kell, mert hétvégeken én tanulni fogok (sosem tanultam a 9 évem alatt szombaton/vasárnap, max. 20 percet és így is megvolt a kitűnőm).

Ilyen esetben mit lehet tenni? Szeretem őt, nem azzal van a probléma, csak szeretnék kicsit nagyobb szabadságot kapni, nem pedig három napot könyörögni azért, hogy találkozhassak a szomszéd faluban levő barátaimmal 2 órát.