Apa nagyon megvert, mert rájött, hogy nincs meg egy tárgyam a fősulin. Mit csináljak ezek után?
Mondtam, hogy augusztusban najd eljárok tanárhoz, mert úgy hátha meglesz a matek. Anya tudta, de apának nem mondhattuk el, mert tudtam, ez lesz. Nemrég viszont kihallgatott. Olyat ordított, hogy agyonver, a család szégyene vagyok, a hajamnál fogva húzott, beverte az orrom, vérzett, felszakadt a szám.
Ez volt egy hete, de nem tértem magamhoz, ráadásul ő van besértődve, mert ezek után azt mondtam neki, hogy roh.dék.
Azt nem akartam mondani, hogy egész második félévben kicsinált, mert "hajtani kell, hogy tanuljak". Már előre rettegtem, hogy mi lesz a vizsgán, nem is tudtam így nyugodtan készülni. Már első félévben is rettenetesen bánt velem, ha véletlenül egy nem lett meg elsőre. Hiába mondtam, hogy ez nem olyan "bukás", mehetsz többször is, hiába. Nem a legkönnyebb iskola, rengeteg a matekos tárgy. Azon is ment a vita, hogy fel tudtam venni a tárgyaimat úgy, hogy pénteken ne legyen órám. Szószerint terrorizált...
Kikészültem. Nem akarom mondani, hogy neki szakmunkása van (nem leszólásból) , de közelében nem volt az egyetemnek, azt sem tudja, hogy mennek itt a dolgok. Csak az megy, hogy "b.sztál tanulni, nem vagyok normális, megbuktál te szemét, szétverlek". Ez van akkor is, ha nem sikerül egy vizsgám hetekig...
Pokollá tette az első egyetemi évemet, nem mindent rákenek, de nem vagyok egy gyilkos akivel ezt kellene csinálni. Anyám meg nem tesz semmit, letargiában van, mert régen versenyeket nyertem (általános), meg elvizs nevelési tanácsadóba, meg irat gyógyszert, amitől tudok tanulni.
Állandóan ez a terror volt, ha egy 4-est kaptam ordibáltak, mint egy szörnyetegek. A 4/5 se jó, ha meg második voltam egy versenyen az már baj volt.
Eddig max. egy pofont kaptam egy hármasért, ennyire durva nem volt.
Sajnos hiába dolgozom eléggé függök tőlük. Nem vették észre soha, hogy ezzel nem érnek el semmit, csak tönkretesznek.
Lány vagyok. Sokkal erősebb nálam. A fülemre azóta sem hallok.
Most feljelenthettem volna, de sokra nem megyek vele, sajnos.
Nagyon sajnálom hogy ez így van, főleg hogyha tényleg mindent megteszel. Szerintem csak akkor fog úgy igazán változni a dolog ha elköltözöl,ami nagyon jól tudom hogy egyáltalán nem könnyű. Próbálj meg félretenni mindig, és keresgélj a sulidhoz közel kiadó szobákat vagy valakit aki lakótársat keres hogy nagyjából legyen rálátásod milyen árban forognak,ez inkább távoli jövő mert ha ilyen kemény a suli akkor valoszinűleg nehezen tudnál mellette elegendő pénzt keresni, de ha lesz egy kis kiindulási összeged akkor vészhelyzet esetén ideiglenesen azért jó lesz ha az árak ismeretében állsz. A másik az hogy ez elég komoly verés, tudom hogy valószínűleg te sem szeretnéd kihívni a rendőrséget,( már csak anyukád miatt sem) de azért itt akár az életedről is szó lehet, egy rosszul mért ütés és ennyi.
Hogyha esetleg az elköltözés nem jöhet szóba akkor nincs valami barát /ismerős akinél kisebb bér tekintetében lakhatnál? Nagyon sajnálom hogy nem tudok jobban segíteni. Kitartást kívánok! És vigyázz magadra
Hasonló esetben azonnal látleletet vetetni és irány a rendőrség.
Most, egy hét után szerintem már nincs értelme.
Pedig az ilyen szadista állatot fel kell jelenteni. Ha egy vadidegen az utcán félsüketre ver, azt is annyiban hagynád? Ugye, hogy nem. Akkor az, akinek kötelessége lenne vigyázni rád, miért ússza meg? Ez még nagyobb bűn, mint ha egy vadidegen ver meg.
És amúgy meg tessék mihamarabb elmenni abból a pokolból.
Egyébként lerí szüleidről, hogy - bocsi - nem túl okos emberek, akiknek lövésük nincs sem a nevelésről, sem a személyiségfejlődésről, sem az oktatási rendszerről. És én sem azokat nem nevezném szülőnek, akik bántalmazzák a gyermeküket, és azokat sem, akiknek a gyerek egyedüli értéke, hogy milyen osztályzatokat hoz haza. Az ilyen nem téged szeret, hanem a jegyeidet, amivel felvághat. (És egyébként az is egy féreg, aki eltűri, hogy a gyerekét bántsák.)
Mondom: feljelentést megtenni, látleletet vetetni, te meg költözz el mihamarabb, akár koleszba, akár ha van olyan rokonod, oda. Persze, csak ha azt akarod, hogy még valaha normális ember legyen belőled. Hidd el, nem egy, nem kettő, és nem három embert láttam hasonló helyzetből nagyon mélyre lecsúszni. Egyiknek a mostani életét sem kívánom senkinek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!