Hogy nyugtassam le magam elalvás előtt?

Anyával minden hülyeségen össze tudunk veszni, így szokás szerint ma is kihasználtuk ezt a lehetőséget.

Nem haragszunk sokáig egymásra, csak ilyenkor tök rossz érzés, mert általában este kapunk össze.

Ma például az volt a téma, hogy a nappaliban szerettem volna aludni. (Elég sokszor alszom a nappaliban, anya sokáig szokott fennmaradni, és addig tévét néz, közben néha dolgozik.

Azért szeretek ottaludni, mert kislámpa fénye világít, tévé megy háttérzajnak, alvás előtt anyával beszélgetünk, így nem egyedül alszom el úgymond.)

De ő ezt nem szeretné, mindig mondja, hogy ez nem normális, hogy ott akarok aludni. Jó tanuló vagyok, cigihez, alkoholhoz, droghoz világ végén sem nyúlnék. Nem értem, hogy egy ilyen egyszerű kérést miért nem lehet teljesíteni.

(Ritkán de megengedi azért.)

Szóval összevesztünk, ő most haragszik rám, én sajnálom, hogy megharagítottam, de ha mondom neki, hogy sajnálom, akkor ironikusan mondja, hogy ja, persze, és otthagy a francba, ha meg akarom vele beszélni.

Ezek után nem beszél hozzám, akár mit mondok neki.

Ő ilyenkor elmegy aludni, valószínűleg hamar elalszik, mert ma pl korán kelt, de én csak forgolódok, és nem tudok aludni.

Hogy nyugodjak meg?

Mit gondoltok? Szerintetek se normális, hogy egy fiatal jóban van az anyjával, és szeretne elalvás előtt beszélgetni vele, (viszonylag későn szokott hazaérni, illetve itthon is vannak teendői, azok közben nem tudunk beszélgetni) illetve tévé hangjára elaludni?