Szabad-e a kisgyerekeim előtt sírnom?

Szerintem simán belefér, hogy a gyerek látja, hogy bizony az anyukák is sírnak néha, nekik sem megy minden elsőre, ők sem varázslók, hogy mindent azonnal megoldjanak. Én is sírtam már a gyerekeim előtt, persze elmondtam, miért történt (munkahelyi konfliktus miatt volt), úgy értették meg, amikor azt mondtam, hogy olyan ez anyánál, mint amikor ti az óvodában nagyon összevesztek egy játékon valakivel és utána napokig kerülitek egymást. Utána már együtt nevettünk a rosszindulatú kolléganőmön, amikor adták a tanácsot, hogyan is kéne visszavágnom. Természetesen a rendszeres sírás előbb, vagy utóbb kikészíti, elbizonytalanítja a gyerekeket, utána pedig átcsap unalmasba, érdektelenségbe, kb. úgy, hogy "anya megint sír"...

Én azzal sem értek egyet, amikor egy férj és feleség magába zárja a sértettségét, csak hogy kímélje a gyerekeket. Nagyon nem életszerű. Kulturáltan, de igenis meg kell beszélni akár a gyerekek előtt is, ha bántás ér a másik részéről, hiszen a gyerekek ebből is nagyon sokat tanulnak. A jövőben ők is így fogják a konfliktusaikat elintézni, ahogy otthon is látják.

Kár őket burokban nevelni és kímélni minden rossztól.

Szerintem a legrosszabb, amit tehetsz az az, ha magadba fojtod. Nem elég, hogy önmagadnak hazudsz vele, de még a gyermekeidnek is.

- Egy az, hogy a gyerekek érzik, ha valami gond van, mert attól, hogy nem sírsz előttük, még ingerlékeny vagy, megváltozik a viselkedésed. És ezt észre fogják venni, mert nem olyan vagy, mint amilyen egyébként lenni szoktál.

- A másik pedig az, hogy előbb-utóbb a gyermekeidnek is meg kell tanulniuk, hogy az élet nem fenékig tejfel, nem minden alakul úgy, ahogy szeretnénk.

- Harmadjára pedig ezzel gyakorlatilag arra neveled a gyerekeket, hogy az érzelmeiket nem szabad felvállalni, azokat el kell rejteni a külvilág elől.

Az nagyon valószínű, hogy a gyerek önmagát fogja hibáztatni. De itt jössz te a képbe, ugyanis te értesz a gyermekeid nyelvén; őszintén el kell mondanod, hogy mi bánt téged úgy, hogy azt ők is megértsék. Attól, hogy kisgyermekek, még nem agyilag zoknik, hogy ezt ne értsék meg.

Szóval nagyon elcseszed a dolgokat, ha álarcot húzol.

23/F

Miert ne lehetne sirni ?

Nem robot vagy

Eleg nagyok a gyerekek megertik ha elmondod h a munkahelyeden most sok es neked ez megkonnyebbules

Nem miattuk sirsz hanem a faradsagtol ami benned van

Nagyon hálás vagyok azért, mert az anyukámat sosem láttam sírni.

Legtöbb barátnőm mesélte, hogy borzasztó rossz mikor sírni látják az anyukájukat.

Persze emberek vagyunk, és ehhez hozzá tartozik ez is, látnia kell a gyerekeknek, hogy ez nem szégyen... De én anyukámat sosem láttam és ez engem semmiben sem befolyásolt

"engem semmiben sem befolyásolt"

Vagy inkább csak nem tudsz róla, hogy miben, hogyan befolyásol(t). Ezek nem tudatos folyamatok. Minden hat ránk így vagy úgy.

Nekem azért volt rossz, mikor sírt, mert ritkán tette. Azt tanultam meg, hogy sírni, érezni gyengeség. És hogy mindig alá kell magamat rendelnem másoknak. (Nem szeretik a síró embereket.) Mindig jópofizni kell, "érzelmileg hazudni".

Szerintem ha többet sírt volna, és nem tartja magában, nem halt volna meg a stressztől.