Sírnom kell ha rájuk gondolok. Mit tegyek?

Majdnem minden napomat a volt szomszédainknál töltöttem születésem óta. Ők egy idős házaspár voltak de saját unokájukként tekintettek rám. 8 éves koromban elköltöztünk és még akkor is jártam hozzájuk hétvégente, ott is aludtam de sajnos elkezdtem egyre ritkábban járni. Idő közben meghalt a bácsi. Utána még jártam egy ideig, majd évekig nem, aztán megint elkezdtem járni és hónapokat kihagytam, nem is szóltak, hogy a néni kórházba került csak arról értesítettek, hogy meghalt. Ez évekkel ezelőtt történt. Amikor még kicsi voltam sokat beszéltünk az esküvőmről és azt mondta a néni, hogy ott lesz ő is és ő fog főzni (szakács volt fiatalkorában). Halála előtt már "elment az esze", nem tudta, hogy miket beszél de még a halálos ágyán is engem és az esküvőmet emlegette! Ezt a gyerekei mondták. Amikor ők meghaltak azt hiszem éreztem. Nem konkrétan azt, csak furcsa érzésem volt amit nem tudtam hova tenni. Most közeleg az esküvőm napja, már van időpontunk és ha eszembe jut csak sírok és sírok. Félek, hogy majd akkor is sírni fogok és nem fogom tudni abbahagyni mert így is nehezen megy, akkor meg majd alapból el fogok érzékenyülni szerintem. Szerintetek mit tegyek? :(