Nektek mi volt a legrosszabb mondat/tett amit a szüleid mondtak neked?

12-13 éves koromban, édesanyám mondta egy vitatkozásunk során, hogy "Bárcsak fulladtál volna a tóba, sajnálom hogy kimentettelek."

Előzmény: 4 éves koromban édesapám vigyázott rám, a munkahelyén, ami egy nagy mezőgazdasági telep volt. Természetesen részeg volt,elkóboroltam a testvéreimtől egy óvatlan pillanatban, és beleestem egy tóba. Ekkor érkezhetett meg édesanyám, akinek feltűnt h nem vagyok sehol, szerencsére megtalált 1-2 percen belül. Ő húzott ki a vízből, és mesterségesen lélegeztetett, ő hozott vissza az életbe. Ezután az eset után el is váltak.

28/F

Jesszusom.. olvasva ezeket a történeteket csak még jobban motivál hogy a lehető legjobb szülője legyek a 14 hónapos gyerekemnek..

Sajnálom,vagyis nem sajnálom de nem tudok ilyen durva sztorikat felhozni szerencsére, de borzasztó hogy egy szülő milyen sebeket tud ejteni a gyerekén és hogy tönkre tudja tenni az életét..

Vízes sztori a legrondább :(

Volt 1-2 csúnya sztori, a volt párom is mondott csúnya dolgokat.. De azokat mindig betudtam annak, hogy részeg volt (nem véletlenül csak volt párom..).

A legutóbbi, és ami még mindig rosszul esik, ha eszembe jut, édesanyumtól érkezett.

3 műszak mellett dolgoztam állandóan, mellette levelezőn végeztem el az egyetemet, de sajnos megcsúsztam a nyelvvizsgával, így csak tanúsítványt kaptam. Bár nem mondott konkrétan olyat, de eléggé azt éreztem, hogy ezt szégyenli a "diploma"osztómon, és azóta is úgy tekint rám, hogy nem is értem el semmit, és lusta voltam tanulni. Plusz a bátyámat dicséri, hiszen neki is van okj-s végzettsége... (Nekem is van egyébként az is.)