Szerintetek az normális, hogy a szüleim 20 évesen nem engedik, hogy az esti buli után egyedül jöjjek haza?

Lényegében ez pofázom én is (10es vagyok). Én taxisként sok fiatalt viszek éjszakánként, és sokan mondják, hogy a biztonság ér ennyit. Nem csak a támadás, ne üljünk be a "tudok én még ennyitől vezetni" haver mellé se. Én nem egy utasom megkér amikor megérkezünk, hogy várjam meg, amíg beér a házba. Nekem fél perc, neki biztonság, és lehet, hogy az élete (tényleg, sose tudni, főleg az éjszakában)

Évente egy erőszak, de lehet annyi sincs, budapesten éjjel, amiről beszámol a média. Nyilván nem a családon belüli erőszakról beszéltem, mert nem erről van szó a kérdésben. Délelött is megeröszakolhatnak! Nem kell ennyire rettegni az éjszakai közlekedéstől. Egy lányt ismerek, akit megerőszakoltak, este 7 körül történt, elit budai negyedben és csak 3 háznyit ment egyedül szegény, mert a sarkig elkisérték a barátai, mégis berántották egy kapualjba és nem volt kihívóan öltözve, mielőtt valakinek ez a hülyeség eszébe jutna. Ha ennyire retteg valaki, akkor a legjobb ha sehova nem megy, mert bárhol érheti baj.

Nekem 23 évesen sem engedik meg...

Egyáltalán nem tartom gáznak, aki pedig annak tartja, az felelőtlen. 24 éves vagyok, de amikor nem volt kocsim vagy világosban mentem haza, vagy valaki elkísért, vagy elém jöttek. És én kértem. Ilyen világot élünk, és jobb félni, mint megijedni. Inkább legyél büszke arra, hogy számíthatsz a családodra, ez egyáltalán nem ciki, csak nagyon szeretnek. És nem a képességeidet vonják kétségbe, hanem tisztában vannak milyen veszélyes, és féltenek. Ennyi. Egyébként 24 éves vagyok, egy kisvárosban élek, mégis többször megkergettek, sőt egy pali követett többször (nem csak engem).

Hopp, siettem, szóismétlés, bocsesz

Én 29 voltam, amikor hazamentünk a kisfiammal a szüleimhez és bementem a szomszéd városba masszázsra. Hazafelé megláttam a Frei cafét és hazatelefonáltam, hogy beülök és később megyek haza. Anya leüvöltötte a fejem, hogy dehogy maradok, tessék hazajönni. Beindult nálam a gyerek program és farkat behúzva hazamentem. Azóta is bánom, hogy nem nevettem a telefonba, hogy mégis mit gondol. Férjes/családos nő vagyok, önálló háztartással, remek munkával, diplomával, na ne szórakozzon már. De ahol az emberbe verték a gyerekprogramot, ott nehéz ebből kilépni

Jézusom...ennyi élettelent, én a gimnáziumi éveim alatt összegyűjtöttem igen sok pénzt diák munkával, majd az egyetem előtt kihagytam egy évet és abból a pénzből elutaztam közel 1!! hónapra Európán belül. Aztán haza jöttem és rá 2 hónapra elmentem Japánba 2 hétre teljesen egyedül. Pedig a szüleim ugyan úgy aggódnak állandóan, csak volt időm bizonyítani a talpraesettségem és a megbízhatóságom. Emberek, ideje felnőni és kilépni anyucika szoknyája alól! 22/F