A szüleim Miért a tesómat szeretik jobban?

Nálunk ugyanez van, és ugyanebből az okból. Az öcsém mindig "szülőtisztelő", könnyen kezelhető, anyuka kedvence volt, soha nem mondott ellent, és most sem mond. Én meg az ellentéte, volt - és van - véleményem, nem vagyok hajlandó anyám életét élni a sajátom helyett és ez nem tetszik neki. Sokszor került már szóba a dolog, hevesen tagadja, hogy az öcsémet jobban szeretné, de hát a tények azok makacs dolgok. Mindig az jár az eszében, hogy az öcsémet hogyan lehetne segíteni, meg hogy neki milyen nehéz, meg mennyit segít neki. Az sosem jut eszében, hogy nekem segítsen - mondjuk nincs is rá szükségem, csak szarul esik a kivételezés - az, hogy megszakadok a melóban, az nem számít, sőt, az baj, mert nem körülötte ugrálok. Évekig én segítettem neki, az mostanra el van felejtve, viszont naponta hallgatom, hogy az öcsém szegény mennyit jár át hozzá a munka meg a család mellett. Én a hosszú évek alatt sosem hallottam ugyanezt... És ennek sajnos tényleg az az oka, hogy az öcsém világéletében azt mondta, amit anyánk hallani akart, bólogatott, hízelgett, én meg nem. Ez már nem fog változni sosem, én az ötvenhez közelítek, az öcsém is jócskán negyven felett van, de akkor is ő a sztár a mai napig. Odáig jutottunk, hogy nemrég szóba került, hogy akkor anyám rá fogja hagyna öcsémre a lakást, mert az elmúlt EGY évben többet segített neki mint én, (nem anyagilag) és hát megérdemli, meg ugye nem lehet tudni, hogy meddig kell még segíteni, és hát az öcsém felvetette, hogy ha ő többet segít, akkor az övé legyen minden. Előtte kb. négy évig mindent én csináltam, akkor még az volt anyám álláspontja, hogy minden igazságosan elfelezve lesz majd. Érdekes módon én nem pattogtam, hogy évekig minden szarral engem talált meg, nem mondtam akkoriban, hogy akkor minden az enyém legyen, pedig én sem tudhattam, hogy meddig kell még segíteni. A munkám miatt most öcsém segít többet, most azonnal úgy áll a dolog, hogy hát ő megérdemli... Félre ne értsetek, teszek a pénzre, csak rosszul esik, hogy minden gondolata akörül forog, hogy az öcsém mennyire szuper, mennyire aranyos, mennyire segíteni kéne, én meg bármit teszek, csak fanyalog, kevesli és alapvetően magától értetődőnek tartaná, hogy ugrálok neki.