Ha megszuletik a kisgyerek, jobbra fordul majd a viszony?

Nem hiszem, hogy ti próbálkoztatok azzal, hogy megismerjétek. Sosem kérdezted meg a bátyádat, hogy miért ilyen a barátnője? Mellesleg sosem kérdeztétek meg azt sem a bátyádtól, hogy mikor van a barátnője szülinapja? Ha ennyire megakarok vele ismerkedni akkor talán jó lett volna megkérdezni, hogy mikor van a születésnapja, venni neki egy csokit vagy ilyesmi. Másrészt azt sem tudjátok, hogy van e köztük valami hivatalos formája a kapcsolatuknak, ahogy te mondtad, akkor szerintem itt nem csak a "barátnővel" van a probléma. Szerintem a bátyáddal kellene beszélned. Nem hiszem, hogy a lány zárkózik el ennyire tőletek. Ha a bátyád nem beszél arról, hogy mi van velük, akkor szerintem a bátyáddal kellene beszélned. Sőt szerintem ezeken a dolgokon nektek is elkellene gondolkodni, hiszen ti nem kérdeztétek meg még azt sem, hogy egyébként úgy mivan velük. Másrészt nagyon kiemelted, hogy nem házasodtak össze és a fene tudja hogy van-e köztük valami hivatalos formája a kapcsolatuknak, de hamarosan megszületik az első gyerekük. Lehet ez csak nekem jön le úgy, mintha ez szerinted rossz dolog lenne. Én úgy látom bennetek is van elég hiba. Ha a fiamnak lenne most komoly kapcsolata egy olyan lánnyal, aki félénk, megérteném és a fiammal beszélnék, hogy hogyan próbáljak nyitni a lány felé. Szerintem ez elcsesztétek, de ha most hirtelen ennyi év után fontos lett a család számodra vagy számotokra, akkor szerintem ülj le beszélni a bátyáddal. Az sem normális, hogy senki nem érdeklődik a bátyád felöl, csak várjátok, hogy a barátnője is meg ő is maguktól számoljanak be dolgokról, miközben ti semmitsem kérdeztek. Ezt te sem gondoltad komolyan.

Most akkor 10 vagy 15 évről beszélünk? De egyébként mindegy: nem, nem fog megváltozni a gyerek születése miatt.

A #2-esnek teljesen igaza van. Ti hívtátok a lányt? Érdeklődtetek? Nyitottatok felé? Mert nekem ebből nem az jön le, hogy igen. Amúgy meg a bátyáddal mennyit beszéltek? Mert ha ilyeneket nem tudtok, hogy van e hivatalos kapcsolat akkor gondolom kb semennyit. Először nyiss a tesód felé vele beszélj.

Én is egyetértek a 2es válaszolóval. Annyit hozzátennék hogy valami családi trauma is érhette a lányt hogy ennyire nem tartja a kapcsolatot a családjával és beszélni sem szeret róluk.

Amikor segítség kell neki gyerek pesztrálásba akkor majd nyitni fog....

Ez annyira tipikus... Én is elég félénk és szorongós vagyok társaságban, és a barátom szülei is furán álltak hozzám, és ki voltak akadva hogy miért nem mentem ismerkedni két hét után..majd a barátom elbeszélgetett velük hogy nem miattuk megyek hanem miatta, és ők sem nyitottak felém semmit. Mostmár pár éve együtt vagyunk és szép lassan megnyíltam. Nem mondom hogy most is sokat beszélek de már azért jóval többet. Mondhatni részese vagyok a családnak. Akkor jöttek rá hogy szeretem a barátomat amikor kórházba került én meg kérdezgettem mindenkit hogy hogy van mi történt stb és mindennap a kórházban voltam. Szóval szerintem nézzetek magatokba és nem a másiktól kell elvárni hogy nyisson, de ahogy látom nem igazán kedvelitek a csajt sem, és ha én ezt meg tudnám nem is nagyon közelednék.