Saját anyám a 3,5 éves gyerekemet használta fel hogy megleckéztessen. Normális az ilyen?
Otthon vagyok egy 4 hetes babával, második gyermekemmel. A szüleim felajánlották, hogy elviszik egy kiállításra a 3,5 éves lányomat vasárnap délelött. Elengettem, pakoltam neki csere cuccot (esetleges pisilési balesetek miatt), popsitörlőt, kézfertőtlenítőt. Mivel máskor is elvitték ugyanilyen cokmókkal, nem is kérdeztem rá, hogy kell e még valami...
Elvitték délelött 10-kor, majd rájuk csörögtem 13.30-kor hogy mi a helyzet ebédelt-e a gyerek?
Anyám felveszi, majd sértődötten válaszolja miért pakoltál ebédet? Na igen pakolhattam volna, de nem pakoltam, mivel nem gondoltam, hogy ha eddig 20x elvitték kaja nélkül, eddig nem volt gond, majd most gond lesz.
Hazajönnek 14 órára, majd látom, hogy a lányom borzasztóan vörös, ki van melegedve, és halál szomjas. Adok neki vizet mig veszi le a cipőjét, kérdem anyámtól nem adtatok vizet neki? Nem, nem pakoltál. És ti sem ittatok? De ők ittak, de nem adtak mert beleittak a vizespalackba, és különben is miért nem pakoltam be a táskába? Férjem megjegyezte, nem volt bolt? Budaőrsön voltak mellesleg...
Itt már elborított az ideg, de nem csak emiatt. Amikor elvitték a lányomat itt hagytak egy számitógépet, mondván telepítgessek rajta programokat amig ök kiállitáson vannak. Még reggel mondtam, hogy mégis mikor? Szoptatás, pelenkázás, fejés, vagy ebéd készítés közben?
Vagy amikor reggel elvitték a lányom, még anyám meg akarta nézni a 4 hetest, amikor beütötte a lábát a babahintába, majd ezt most felhozta -mutatta a bütykös lábát, hogy milyen sérülést okozott, egy kis karcot, -hogy milyen felelőtlen vagyok, hogy a szoba szélén tartom, így balesetveszélyes. Hozzá kell tennem anyám úgy közlekedik, mint egy tank. Itt már tajtékoztam.
Elhúztak, majd rádöbbentünk mennyire szomjas volt a lányom, mert majd 2 liter folyadékot megivott ebéd alatt, valószínű hőgutát kapott, mert fájt a feje, és belázasodott, ráadásul hányt is este.
Szóval nem elég, hogy jó édes anyám megleckéztetett, de képes volt a lányomat, a saját unokáját felhasználni ennek érdekében, aljas és kegyetlen módon. Ez szerintem gyermekbántalmazás.
Ráadásul 2 hét múlva be kell feküdnöm kórházba egy komolyabb mütétre és reménykedtem benne, hogy a szüleimre bízhatom a lányomat, amíg a férjem a kisbabával lesz itthon.
Ezek után biztos nem!
Sőt, innentől kezdve nem vihetik el semelyik gyerekemet!
A férjemmel vitatkozunk hogy ez most kegyetlenkedés vagy szimlán barmok. Anyám mindig is kegyetlenkedett minden gyerekkel, de főleg velem, (meghúzta a frissen műtött fülemet viccből, kiröhögött mikor gyászoltam a kutyámat stb....) álmomban nem gondoltam,hogy a gyerekemmel megteszi.
Apám meg mint az Ökör követi anyámat...
Borzasztóan ideges vagyok. Tesóm szerint túlreagálom.
Mi a véleményetek?
válasza:Bocsánat, az én olvasatomban ő nem azt írta, hogy veszekedett a férjével, hanem hogy vitatkoztak. A kettő nem ugyanaz, én az írottakból nem azt vettem le, hogy elárulta volna a férje.
Nem árt őket feljelenteni, mégpedig, hogy a történteknek nyoma legyen,a későbbi problémák elkerülése végett is.
De persze nem szükséges.
Viszont aznap jó lett volna lezárni velük a kapcsolatot, amikor ez történt, de legfeljebb másnap, a történtekkel indokolva. Csak hogy később ne zaklathassanak azzal, hogy te ok nélkül meg hálátlanul zárkózol el tőlük. Mert ezek után ha még le is fogja tagadni, azon sem csodálkozhatnánk.. Nagyon sajnálom ami veletek történt. :(
válasza:Sajnos a műtét más okkból elmaradt.
Továbbra is hívogattak, majd kb 3 hete becsöngettek, hoztak valami gyümölcsöt kb.: 40kg amit fel kellett volna dolgoznom, mert olyan nagyon ráérek.
Férjem ment ki a kapuba, a barom átvette, és beengette őket a határozott kérésem ellenére. ja meg beszámolt róla hogy mik történtek velünk... (elmaradt a műtét, itt voltunk, ott voltunk...stb) házba nem jöttek be. De jöttek a megjegyzések. Elmentek, férjem bejött, és néztem rá kérdően hogy miért engedte be őket, miért fogadta el a gyümölcsõt. Férjem meg elkezdett mérgelődni, hőzöngeni hogy miért nem beszélek velük. Berágtam elkezdtem magam idegelni majd felhívtam anyámékat, mondtam vigyék el a gyümölcsöt, - nem viszik, dobjam ki. Aztán - miért nem engedtük be őket, meg hogy hisztizek, meg hülye vagyok, és különben is nem vagyok jó anya mert még váltóruhát sem raktam be a hátizsákba azon a bizonyos napon (de beraktam, pont a pisi balesetek miatt!). És milyen felelőtlen anya vagyok, miért nem figyelek jobban a gyerekre, mert felelősséggel tartozok iránta, akkor is amikor elmegy velük bárhova... mindezt sikitozva.
Na erre elmondtam hogy, tévedés, mert amikor át van adva a gyerek, és elviszik akkor ők tartoznak érte felelősséggel...
Na anyám - bazári majom vagy, és ne találjak ki történeteket... na itt már örjöngtem...
Erre apám elkezdte csitítani anyámat, amire én azt hittem érdemben tudunk beszélni... hát nem apám valami kérdést tett fel a számitógéppel kapcsolatban.
Lecsesztem a telefont, kiszaladtam a gyümölcsökhöz kidobtam a kukába, talán még a ládát is öszetörtem, de még elötte odaorditottam a férjemnek, hogy - kössz hogy így kiálsz mellettem.
Majd elvonultam lenyugodni. Bevettem egy nagy adag magnéziumot, és bőgtem kb.:4 órán keresztül.
Azóta nem hívogatnak, csak a tesóm hívott kémkedve, de nem sokat tudott meg.
Most végre nyugalom van, de nem vagyok nyugodt, mert nyugtalanít, hogy mikor csöngetnek be, ordibálva.
Férjemmel meg leültem megbeszélni a dolgokat, megint elmondva hogy mit várok el tőle.
válasza: válasza:Ez kemény.
Most olvastam végig a kezdetektől ezt a kérdést.
Hát, nem irigyellek.
Szerintem ne magyarázz a férjednek, hanem kérdezd. De provokatívan.
"Azért mondtad el szüleimnek a velünk történteket, hogy engem mérgesíts?"
"Te a saját gyereked kínzójával bratyizol?"
"Te örülsz, ha összeveszhetünk?"
"Te nem békességre vágysz, hanem szét akarod túrni a házasságunkat?"
A szüleidet viszont nem kellett volna felhívnod. A történtek (nyitókérdésben leírtak) után egyszerűen nincs mit megbeszélni velük. Úgy kell kezelni őket, mintha egy idegen hívogatna vagy csöngetne be. Végső esetben egyébként akár a rendőrségen telefonos zaklatás miatt bejelentést is tehetsz.
Ami meglep: egyetlen szóval sem említetted férjed szüleit. Ők élnek? Velük kiegyensúlyozott a viszonyotok? Őrájuk nem lehet rábízni a gyereket?
Egyre inkább úgy érzem helyesen döntöttem, persze voltak kétkedő emberek a környezetemben...
Főleg most hogy volt ez a kiterjesztett öngyilkosságról a hír miszerint a nagymama vonat elé ugrott a 4 éves unokájával...
Nem kockáztatnék ilyet, veszélyesnek érzem anyámat, el tudok képzelni hasonlót....
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!