Miért nem tudja felfogni?

Anyámmal kiskoromban nagyon jó volt a kapcsolatom, egészen 4-5 éves koromig. Aztán elkezdett megromlani, mert elkezdett inni, férfiakkal járt fel, egyáltalán nem voltam neki fontos, és a mindennapi piálásával teljesen ellökött magától. Apukám magához vett, egyéb okokbol visszakerültem újra anyámhoz, de nem változott meg ezért xy-hoz kerültem (rokon) akikkel azóta is imádok élni, ők a családom. Félek, mert ha őket elveszítem senkim sem marad... anyámmal éltünk egy ideig, de most elköltözött, azt a kevés pénzt sem fizeti rám amit eddig, rengetegszer csalódtam benne. Bementem köszönni hozzá sokszor, és amikor beléptem az ajtón nagyban kortyolgatta a piát, és amikor kiakadtam hogy már megint átvert, becsapott akkor neki állt feljebb, hogy hogy merem őt számonkérni.. most elköltözött aminek egyébként örültem volna, ha nem így teszi. Egy férfi miatt hagyott itt. Tudta, hogyha elmegy, nehezebben fogunk megélni. Nem érdekelte, a lényeg az volt hogy ő boldog lehessen, mert megtalálta a szerelmet... amikor elment, világosan megmondtuk hogy soha többéne keressen minket, és ne jöjjön. Nem hitte el, azóta is mindig zaklat, hívogat, mondja hogy találkozzunk, csak egy percre. Mindig elutasítom, mondtam hogy nem akarok már vele találkozni. Nem érti meg. Egyébként nem csak ez, a nővéremet sem nevelte fel, ugyanezeket a hibákat követte el. Mit tehetnék hogy végre ne keressen? Tudom, az anyám de annyi sérelem van bennem, amit nem tudok feldolgozni és egyszerűen nem tudok túllépni rajta. Egy anyám van... az élet rövid, de mégis félek hogy rossz döntést hozok ha nem beszélek vele többet. Szerintem az beszél belőlem, hogy nem vagyok haragtartó és túl érzelmes is vagyok. Amikor felhív, mindig felkavar, napokig nem tudok aludni normálisan. Nem is tudom miért írtam le ezeket... talán nem is lehet rá válaszolni, de azért jól esett kiírni.

15/L