Édesanyám egy "irányító" szülő? Hogy tudnám jobbá tenni a kapcsolatunkat?

Valamelyik nap hallottam ezt a kifejezést, és szerintem anyámra maximálisan igaz. 19 éves férfi vagyok, és most már ez ügyben pattanásig feszültek az idegeim.

Gyermekkoromtól kezdve igyekezett mindentől óvni és védeni. Ez abban is megnyilvánult, hogy szinte sosem mehettem sehova sem. Ha valahol hisztiztem vagy hangoskodtam, egyből le lettem teremtve. Nálunk csak az 5ös volt az elfogadható jegy. Most még természetesen egyetemre kellene jelentkezzek, holott asztalos szeretnék lenni. Van, hogy többen beszélgetünk, sokszor még sem hallja amit mondok, vagy nem válaszol még most sem. Ha felveszem az elköltözést, egyből jön, hogy ilyen jó dolgom sose lesz, mint otthon. Még ha elmegyek ki fog nekik segíteni? (60 körüli édesanyám).

Szóval az a kérdésem, szerintetek ez mennyire gázos, egy átlag szülőkhöz viszonyítva? Mit tudnék tenni, hogy ne húztam fel magam ennyire? Mert attól azért szeretem, és nem akarom megutálni.