Hogy tisztázzam anyukámmal?

Van egy dolog, ami engem már körülbelül fél éve nagyon bánt. Amikor eszembe jut, egyre többször, mindig sírok és rossz kedvem lesz. Nem akarom, hogy ez a dolog beteljesüljön, mert ha beteljesül az egész jövőm tönkremegy, mert nekem totálisan más elképzeléseim vannak.

Anya is erősen benne van, szinte tőle függ majd, hogy a későbbiekben eg beteljesül-e vagy sem. Tudom, nagyon hiányos amiről beszélek, de túl személyes lenne és nem szeretném az egész világ számára kirakni.

Már többször is beszéltem erről anyának, részben tudja mit érzek, de szerinte jobb lenne csak nekem, pedig BIZTOS hogy nem, mert én nagyon jól ismerem magam, ez már többször bebizonyosodott. És ez tényleg majdnem az egész életemet képes lenne elrontani. És szerintem pont kamaszkorban meg fiatal felnőtt korban nem kéne ezt tenni, legrosszabb időpont lenne. Azt is simán el tudom képzelni hogy ha ez hosszútávon így megy vagy beteljesedik, depressziós leszek.

Hogy beszéljem meg úgy anyával, hogy mindent megértsen és figyelembe vegyen és higgyen nekem?