Hol találok magamnak egy állandó apát, aki megadja nekem azt a szeretetet, elismerést és törődést, amire szükségem lett volna?

Amíg apám élt, csak anyagilag szeretett (megkaptam tőle sok drága dolgot) és mikor meghalt, rádöbbentem, hogy soha nem adta meg azt, amire valójában szükségem lett volna - szeretetre, törődésre, odafigyelésre, elfogadásra, tiszteletre, minőségi időre.

Azért csak halála után döbbentem rá, mert addig azt gondoltam ez a normális apa-fiú kapcsolat, de elszorult mindig a szívem, amikor azt láttam, hogy más apák mennyivel szeretetteljesebben viselkednek a fiaikkal és mennyire tényleg foglalkoznak velük. És elkeseredtem, hogy az én apám miért nem volt velem ilyen.

Amíg élt, sose mondta, hogy szeret, vagy büszke rám, soha semmi nem volt neki jó és alig volt az életemben. Ehhez képest mindig számonkért, mindenbe belekötött, ha valami nem úgy ment ahogy neki tetszik.

Az is elkeserít, hogy nem érte meg a sikereimet, nem tudtam vele megosztani a legújabb hobbimat, amiben többszörös országos bajnok vagyok évek óta és úgy érzem teljesen üres lett az életem ezen a területen. Nem tudok addig igazi férfi lenni, amíg egy apa nem viselkedik velem igazi apaként (amiről fogalmam sincs mi, csak az, hogy nyugodtabb lennék, ha utólag megkapnám lelkileg mindazt amit kéne).

Ez egy hatalmas tüske bennem, így kompenzálásként szükségem van egy apára, akire mindig számíthatok, legalább addig, amíg helyre nem jön a lelkivilágom.

Próbáltam feldolgozni a hiányát, de nem megy és akárhogy nézem, mindenképpen szükségem van egy apafigurára, aki jóvá teszi apám hibáit és segít nekem feldolgozni mindent.