Nincs türelmem anyámhoz, mit tegyek?

Én is így vagyok anyuval de csak ideje lett ilyen "idétlen" néha azt érzem én vagyok az ő annyja mikor boltba vagy akárhol elkezd nyafogni meg afektálni de amúgy meg "barátnők" vagyunk nagyon jó a kapcsolatunk de ezek engem is kiborítanak meg kajak lusta lett:D én vezetem a háztartást kb 2-3 éve és annyira hozzá szokott hogy kb havonta egyszer összedob egy levest azt csókolom,csavarog a barátnőivel stb ezek nem is zavarnak mert szeretek főzni meg stb csak tényleg ez a viselkedés mint valami tini. Lehet a válás meg a változó kor így hat rá mert előtte nwm ilyen volt.

Nem tudsz micsinálni elviseled vagy próbálod kerülni. Nyilván ezért nem fogsz elköltözni. Tudjuk itt mindenkinek ez a mániája hogy költözzünk el otthonról ha valami nem tetszik mintha ez olyan egyszerű lenne de ezeknek is csak a szájuk nagy tuti valami megfelelési kényszerük van mindnek.

"Gondolom ő is ezerszer érezte ezt, amíg fel nem nőttél, még sem hagyott ott a francba. Legyél egy kicsit belátóbb vele."

Így igaz. :)

Valamikor anyud is sokat nyelt míg felcseperedtél.

Csak akkor nem vetted észre.

Most meg Neked kell észre venni, hogy miben más az, amit egykor kaptál tőle amikor felnevelt.

Ha egykor Ő lenyelte a békákat, hogy Neked jó legyen a jövőd, most rajtad a sor.

Tolerancia.

Néha én is a plafonon voltam anyámtól, amíg náluk laktam. Ha lehet, minimalizáld az olyan témákat, amikben tudod, hogy hülyén nyilvánul meg. Amit lehet, hagyj rá, persze nem azt mondom, hogy menj alá mindenben.

Velem is volt, hogy mondjuk felhúzott, én meg ingerülten válaszoltam, amit később megbántam. Ezeket szerintem teljesen kivédeni nem tudod, mert van, amikor buddhai türelme van az embernek, de van, amikor eleve nincs jó passzban, mondjuk rosszul aludt vagy fáj valamije, ilyenkor sajnos kicsúszhatnak dolgok. :( Vegyél ilyenkor egy-két nagy levegőt vagy menj ki és gyújts rá (ha dohányzol), vagy csak vonulj el gyorsan, mielőtt még beszólsz. Fejlessz ki valami relaxációs gyakorlatot.