Miért kell terhesen úgy bánnia velem, mintha gyerek lennék? Ha nem most tanulom meg ezeket, mikor?!
Jelenleg anyukáméknál lakunk, mert a házunkat átalakítják. 31 hetes terhes vagyok, de mióta itt vagyunk, az anyám teljesen gyerekként kezel...
Ma teljesen kiakasztott, mert egész reggel gofrit szerettem volna enni eperrel és nutellával, mondta a vőlegényem, hogy akkor ha megyünk ebédelni, majd elmegyünk utána gofrizni is. De 11-kor szólt, hogy fél 1-re megy hozzá egy ügyfél és tegyük át ezt estére. De úgy gondoltam, inkább meglepem és sütök én, azért nem akkora tudomány a gofrisütés. Erre anya nekem esik, hogy menjek a konyhából, majd ő később megcsinálja és 10 percen át azt hajtogatta, hogy én ehhez nem értek, bízzam rá. De Istenem, május elején lesz egy babám, akinek egy idő után majd többet is kell adnunk a tápszernél, akkor majd mit mondok?
Hogy várjon, szólok a mamának, hogy mit hozzon?!
Igen, nem vagyok egy konyhatündér, aki képes egy több fogásos vacsorát megcsinálni egyedül. De 21 évesen azért képes vagyok megsütni néhány gofrit és megmosni egy tál epret... Még 2 hétig kéne itt lennünk, de egyre jobban gyerekként kezel, mintha egy 4 éves kislány lennék, akit nem szabad a konyhába engedni egyedül.
Szerintetek beszéljek vele? Vagy hagyjam rá?
De attól félek, hogy akkor csak rosszabb lesz...
válasza:Szerintem beszélj vele. Mivel jó a kapcsolatotok (legalábbis az volt, azt írtad), üljetek le és mondd el neki, hogy nagyon jólesik, hogy félt és kímélni akar, de te szeretnéd, ha inkább segítene megtanulni néhány dolgot, amire szükséged lesz, ha majd külön laktok, hiszen nem várod el tőle, hogy mindig kéznél legyen, nyilván nem is lesz mindig az. Elmondhatod neki, hogy igen, igaza van abban, hogy nem értesz hozzá, de nagyon szeretnél érteni, ezért kéred, hogy mutassa/tanítsa meg.
Tény, hogy fiatal vagy, szerintem a konfliktuskezelés pont ezért megy nehezebben, főként ha korábban nem voltak ilyenek köztetek. Ráadásul babát vársz, dolgoznak a hormonok, általában ilyenkor jóval érzékenyebb az ember, akár butaságokon is meg tud sértődni.
Hogy mikor vállaltok gyereket, az meg magánügy onnantól kezdve, hogy nagykorú, dolgozó, önálló emberekről van szó, az ilyen jellegű beszólások miatt ne húzd fel magad.
A lényeg: BESZÉLJETEK anyukáddal. Szerintem jól fog esni neki.
# 12
De az a vicc, hogy évekig külön laktam és akkor nem volt semmi baj...
Köszönöm szépen a válaszodat!:)
# 13
Mert milyen lány lennék? :D
Semmit nem tudsz rólam, vagy hogy mennyi eszem lenne. De biztosan nagyon boldog életed lehet, ha egy kismamán próbálod levezetni a felgyülemlett feszültségedet.
válasza:"Még 2 hétig kéne itt lennünk"
De ha csak két hétig vagytok ott, nem mindegy? :) Annyit fél lábon is kibírsz, utána otthon már nem fog körbeugrálni.
# 15
Csak attól félek, hogy később is ez lesz. És nem szeretném, hogy olyan nagymama legyen, akinek nem vesszük fel a telefont, vagy előadjuk, hogy nem vagyunk otthon és nem nyitunk ajtót.
# 16
Nem tudom, hogy te olyan gyógyszer szedése mellett, amivel TILOS a szoptatás, mit adnál egy újszülött mamának!
"gazdag fiatal terhes sztorira"
Egy szót nem írtam az anyagi helyzetünkről. A gazdagság nem ott kezdődik, hogy van egy házunk és lesz benne babaszoba.
Nem tudom, milyen "gazdagkislányról" hadoválsz, de nem is érdekel. Semmilyen szinten nem akarsz nekem segíteni, akkor ne írj a kérdésemhez, mert offolsz!
Nem tudom, miért van velem ennyire bajod, de nem ismerlek és kérlek, ne itt írogass összevissza.
válasza:Hagyd rá. Csak segíteni akart.
Egyébként függetlenül attól, hogy terhes vagy éppen, általában mindenkivel felnőttként is úgy viselkednek a szülei, mint egy gyerekkel, ha otthon van. Ezt nem negatív értelemben értem. Hanem hogy pl. szeretik kiszolgálni. De ezt szeretetből teszik. Nem kell ezért szólni meg veszekedni. Majd ha külön éltek, akkor úgyis neked kell mindent csinálni.
válasza: válasza:Nyilván most túlfélt, mert babát vársz. Amíg nem volt a képben az unoka, kevésbé rugózott azon, hogy hogy boldogulsz.
Tényleg érdemes lenne most kicsit "simulékonyabbá" válni és sértődés helyett "hízelegni" kicsit, ahogy korábban írtam: kifejezetten kérdd meg, hogy segítsen, lássa, hogy fejlődni szeretnél, felelősségteljes vagy és meg akarod állni a helyed feleségként és anyaként. (#12 voltam)
# 18
Én ezt megértem és jól esik, hogy újra próbál rólam gondoskodni, meg figyel rám, hogy ne terheljem le magam. De nem lehetek megint az a magatehetetlen, önállótlan kislány, aki régen voltam...
# 19
Tényleg nem tudom miről beszélsz, de ezek szerint nem csak engem idegesít, ugyanis nem én jelentettelek.
# 20
Nem a baba miatt kérte meg a kezem. Eredetileg most májusban mentem volna hozzá, de aztán kiderült, hogy terhes vagyok és nagy hassal már nem szerettem volna menyasszony lenni.
Egyetemista vagyok, egy félévet fogok csúszni a kislányunk miatt. Nekem ennyit megér az, hogy gyerekünk lesz. Pénzem is van, lakásom is, 16 éves korom óta folyamatosan dolgozok, amit az egyetem mellett is folytattam (és jól is fizet a mostani állásom). Elhiszem, hogy sok olyan lány van, akinek csak annyi a célja, hogy legyen 1-2 gyerekük és aztán nézhessék a sorozatokat otthon, meg körmöshöz járjanak. Én nem ebbe a kategóriába tartozok, de köszönöm szépen a feltételezést és a nagyon értelmes választ!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!