Mit csináljak, ha nagyon elkényeztetni a lányomat?

Te vagy a kislány anyukája, Neked kell a szabályokat megszabni, még akkor is, ha ez anyukádnak rosszul esik.

Mindenképpen beszélned kell vele, lehetőleg minél hamarabb, mert a lányod nagyobb lesz, és jön az a korszak, amikor csúnyákat fog a fejedhez vágni egy-egy tiltás után.

Ezeket a gondolataidat anyukáddal is meg kell osztanod, akár lesz belőle sértődés, akár nem. Ne engedd, hogy lerázzon mindenféle dumákkal, hogy "egy ki kényeztetés nem árt" meg ilyenek. Úgy közelítsd meg, hogy te mit szeretnél és miért.

Meg kell értenie, hogy te örülsz, hogy jó viszonyban vagytok, de csak akkor tudsz bizalommal lenni az irányába, ha jószívvel rábízhatod az unokát. Ez meg csak akkor megy, ha nem kell egész idő alatt azon idegeskedned, hogy már megint mit enged meg neki.

És ne legyen az se, hogy megpróbálja előled eltitkolni ezeket a kényeztetéseket, meg a lányodat rávenni, hogy hazudjon neked ezekről. Szóval a lányoddal is beszélgess ezekről, hogy nehogy úgy érezze, rá haragszol, amikor ilyenek kiderülnek.

Sajnos ez ilyen: ha szükslges, kell egy ajtócsapkodás még az elején, hogy mindenki tisztában legyen a játékszabályokkal.

Semmiképp sem hagynám, hogy ezt csinálja a lánnyal. Te vagy az anyja, ő nem tehet olyan engedményeket, amit te nem hagysz jóvá.

En megmondanám, hogy vagy tiszteletben tartja a döntéseimet, vagy nem viheti el a gyereket magához. Hamar észhez fog térni.

A nagyik már csak ilyenek. :) Én 5 évesen anno simán közöltem anyámmal egy néhány ott töltött hét után, mikor jött értem, hogy oké, téged is szeretlek, de inkább nem mennék haza, itt maradok, mert itt jobb. Még húsz évvel később is emlegette a család. :D

Bár én sütit nem ettem reggelire, de ettől függetlenül ki volt nyalva a pici hátsóm, nagyim naponta főzött a (nagyon!!!! :D) finnyás ízlésem szerint, ha este hatkor kitaláltam, hogy nem tetszik a vacsi, mást akarok, nekiállt, és sokkal szabadabban voltam tartva, mint otthon egyébként is.

Én nagyon élveztem kiskorom óta, hogy ott ekkora szabadságom van, és biztos, hogy időnként ezzel anyámat is kiborítottam, de azért a gyerek elég hamar megtanulja, hogy mások a határok nagyinál és otthon. Persze ez azt is jelenti, hogy piszkosul ki fogja használni a dolgokat. :) Egyelőre feszegeti a határokat, mit lehet és mit nem.

Ha zavar, beszéld meg édesanyáddal, hogy mik azok a pontok, ahol szeretnéd, hogy következetes legyen (pl. esti lefekvés vagy falrafirka), de hagyj teret a kényeztetésnek is. Viszont a hat éves lányod már elég nagy ahhoz, hogy az ő szintjén vele is megbeszéld, hogy hol vannak a határok.

Ja igen: felnőtt fejjel nem lettem elkényeztetett liba, viszont imádtam a nagyim mindig is, ezért szerintem már megérte. :)