Mit szólnátok, ha a 22 éves lányotoknak még soha nem lett volna barátja?

A bátyám 23 éves,és 22 évesen lett meg az első barátnője, akivel még együtt van....

Én 21 éves lány vagyok, s még nem volt komolyabb kapcsolatom, csak ismerkedős... A pár hetes 1-2 hónapos barátaimat pedig nem mutattam be a családomnak, én várnék kicsit ezzel... Habár én nem vagyok jóban a családdal, de ha pl fél éve együtt lennék valakivel már bemutatnám.. Előtte nem, mert leszólják, ...stb... Nálunk ilyenek sajna... Rossz közegbe senki nem szivesen mutatja be a párját...

A másik, amit eltudok képzelni, hogy olyan mint én... A tanulás, a munka , a barátok... A pasik ráérnek.. De lehet, hogy csak nagyon megválogatja a pasikat, ami szerintem nem is baj :)

42 éves korban nem a felnőtt lányod érzelmi életében kellene vájkálnod, hanem a sajátodat rendbe tenni.

Aztán tanácsként elmondhatod neki a saját tapasztalataidat amiket vagy megfogad vagy nem. Hagyd élni a saját életét.

Mit szólnék? Semmit.

Ez megint annyira túlerőltetett téma... Van, aki egyszerűen későn érő típus. Van, aki válogatósabb. Van, aki egyszerűen nehezebben esik szerelembe. Van, aki egyszerűen nem szereti a magánéletét kiteregetni. Ezer oka lehet, amiért nem látod együtt fiúval, és úgy gondolom, ezen tök felesleges lovagolni.

Nos, én 30 éves vagyok, és nem volt kapcsolatom, mert nem akarok. Egyszerűen nincs rá szükségem, senkihez sem akarok alkalmazkodni, és kész.

Másról sem gondolnék rosszat emiatt, egész egyszerűen mindenki úgy élje az életét, ahogy akarja.

Nem tudom, miért kéne, hogy bármi véleményed legyen a dologról. Egy felnőtt nőről beszélünk, igazából mi közöd ilyen szinten a magánéletéhez!?

Hát én fölvágnám az ereimet a helyedben...

Amúgy igazából semmjt sem reagálnék, az ő élete, nekem mindegy, hogy van-e párja. Persze, boldog lennék, ha bemutatna egy fiút, de az sem baj, ha nem lesz párja, a lényeg, hogy boldog legyen az életében.