Normális, hogy rosszul érzem magam emiatt?

19 éves lány vagyok, szeptember óta egyetemista. Mielőtt "elköltöztem" otthonról (azért az idézőjel, mert csütörtöktől vasárnapig otthon vagyok), nagyon sok mindent megcsináltam anyum helyett, neki szinte semmi dolga nem volt, amikor hazaért, mert mindent én intéztem (gondolok itt a mosogatásra, mosásra, rendrakásra, bevásárlásra, és gyakran a főzésre, illetve a két testvéremmel is szinte csak én foglalkoztam délutánonként).Amikor otthon vagyok, mindezt most is megcsinálom természetesen. Múlt héten kiderült,hogy mindkét testvérem ételallergiás, az intézmény ahova járnak pedig nem tudja biztosítani az étkezésüket,vinniük kell tízórait-ebédet-uzsonnát.Ez ugye azt jelenti, hogy anyunak délutánonként főznie kell.Ma körülbelül egy órát zokogott nekem a telefonba(kivételesen nem megyek haza hétvégére),hogy ő ezt nem bírja,meg fog őrülni,stb. Mióta beszéltünk,borzasztóan érzem magam,mert tudom,hogy tényleg képes belebetegedni abba,hogy neki ezt meg kell csinálnia, mert nincs otthon senki, aki megtenné helyette.Persze azt is tudom, hogy apum is segít neki amennyit tud(rengeteget dolgozik mindemellett), és amikor otthon vagyok, én is inkább anyu dolgait csinálom a sajátjaim helyett. De most körülbelül lelkiismeret furdalásom van amiatt,hogy hét közben nem vagyok otthon,és veszem le a terhet a válláról.Mondjuk hozzá kell tenni, hogy nagyon ért ahhoz, hogy az ember rosszul érezze magát olyan dolog miatt, ami nem az ő problémája....