Hogy értessem meg anyámmal, hogy utálok tanulni, és nem akarok egyetemre se járni?

Utálom az iskolát, utálok tanulni. Pár éve még úgy volt, hogy megyek, de most már a gyomorgörcs is elfog a tanulás gondolatától.

Rosszak a jegyeim, de hiába tanulok több órát, (gyakorlatilag mikor hazaérek attól kezdve késő estig), de csak 2-eseket meg néha 3-asokat kapok. Így már eljutottam oda, hogy az egész nem érdekel, gyűlölöm.

Csak a 2-esre megyek mindenből, de az osztálytársaim nagy része is egyébként.

De anyukám meg reménykedik még, hogy továbbtanulok, nem veszi komolyan, ha azt mondom, hogy nem akarok. A magán matektanárom is mondogatja, hogy ezt meg azt majd tanulom az egyetemen, és vele is próbálom megértetni, hogy nem megyek, de mint egy ufóra úgy néz ilyenkor. Valami okj-re mennék, de szerinte csak "időhúzás".

De el akarok már minél hamarabb költözni itthonról, mert a szüleim elváltak, és nem jó itthon a hangulat, nem jövök ki anyám pasijával, apámmal pedig már megromlott a kapcsolatunk. Már csak ezért sem akarok még 4 évig tanulni, és itthon rohadni. Kollégiumba meg biztos nem megyek. Nem vagyok túl szociális ember.

17/f