Szülők! Ti melyik esetben szégyenlenétek magatokat? Ha a gyereketek rossz tanuló, de jól viselkedik, vagy ha jó tanuló, de rossz gyerek?
Egyiket sem szégyellném, hanem megpróbálnék változtatni rajta, segíteni a fejlődését.
Hiába jó gyerek, ha nem tanul és semmire nem viszi az életben. Sajnos pusztán jóságból nem fog megélni.
Ilyen szempontból inkább legyen jó tanuló, és a "rosszaságát" próbálnám jó irányba fordítani. Persze kérdés hogy miben merül ki, gyermeki csínyekben, túlzott talpraesettségben, vagy erőszakosságban...
Valóban nem a szégyen a legkifejezőbb szó erre az érzésre, nem úgy értettem. Viszont az, hogy a gyerek jó tanuló, nem feltétlen a képességeinek tudható be. (Szélsőséges dolog következik!) A tanár elfogult a diákkal - mondjuk ki! Kivételezik. Ebben az esetben sem feltétlenül a gyerek tehet a jegyeiről.
Attól, hogy rossz tanuló, még nem lehet intelligens? Nem viheti majd sokkal többre, mint az, aki 5-ös? Nem értem :)
Ezt arra a válaszra írtam, amelyik ezeket írta, nem irányul más ellen!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!