A kérdésem. A nevelt lányom közösségi oldalakon alázza a nevelő apját, hazugságokat ír róla, semmi valós dolgot, magát fényezi a szülőről szemét dolgokat ír mert utálja. Pedig semmi oka rá. Mit lehet tenni ilyenkor?

Hát akkor kimásolnék néhány jellemző valótlanságot, szemét állítást és egyszer leültetném magammal szemben és megkérdezném: MIÉRT CSINÁLOD?

"Az anyja nem áll senki pártjára."

Magyarul sz...ik rá, hogy viselkedik másokkal a lánya.

Hm...hm... Lehet, hogy nem is miattad csinálja, hanem az anyjából akar valami reakciót kiprovokálni.

De akkor az anya sz...ik rád, a párjára is, hisz nem érdekli, hogy ez neked hogyan esik.

Kicsit arra emlékeztet ez, amikor a strandon a kisgyerek rugdalja a homokot egy másik napozó emberre; anyukája látja, de rá nem szólna a gyerekére az istenért sem.

Kell ez neked Kérdező?

Lépj le, ha nincs közös gyereketek!

Az embernek még a saját gyerekéhez is kell néha kötélidegzet, nemhogy máséhoz.

Én tuti, hogy nem vergődnék egy pszichés beteg idegen kamasszal, ahhoz túl rövid az élet.

Hány éves a lányka?

Meg kell szépen fenyegetni, hogyha nem áll le, feljelentitek személyi jogok megsértéséért, aztán elkerül gyerekotthonba, vagy akár pár évet lehúz.( nem tudom mi jár ezért pontosan) IP cím alapján le tudják követni, hogy ki írkál, pláne, ha facebook. Szépen lementitek aztán mentek be a rendőrségre. Tudod mikor szenvednék más kölykével. Ha nem nevelték meg most megtudja mi az élet..

Ha jól sejtem a konfliktus (talán nem is köztetek, hanem ő meg a világ között) sokkal-sokkal mélyebb, mint hogy ki mit ír facebook-on. Valamivel talán még ki lehet érdemelni a figyelmét, amire aztán szerencsés esetben épül a bizalom, stb. Azt írod, élőben "semmi baja" veled, miközben mindenkivel baja van.

Nagyon sok sikert kívánok!

Szóval, akkor ti megnyertétek a "főnyereményt"!

Beszélj az asszonyoddal, hogy a kisasszony költözzön az apjához, hogy ne menjen tönkre a ti kapcsolatotok és te ne legyél az ügyeletes bűnbak.

Jobb távolról szeretni, mint közelről gyűlölni!

Szerintem jó lecke lenne ez a lánynak is meg az apjának is, ha töményen élvezhetnék egymást, nektek meg lenne egy kis nyugalmatok.

Reagálnék két korábbi kommentre is.

12:

"az annya azt mondta hogy ő már próbálta normálisan nevelni, de nincs meg köztük a bizalom, ezért nem érdekes hogy a kicsi lánya kiket aláz"

Húúúúúúú! Na vegyük sorjába!

Lehet, hogy csak te fogalmaztál szerencsétlenül, de egy gyereket születésétől kezdve FOLYAMATOSAN nevelni kell, nem nevelni próbálni. Amit írtál, mintha úgy hangozna, hogy anyuka úszott az árral és néha-néha megpróbálta nevelni, ami így természetesen kudarcra volt ítélve.

Ha nincs meg köztük a bizalom, akkor nem érdekli, hogy a lánya másokkal hogy viselkedik? Hogy másokat bánt, megaláz? Normális esetben a szülőnek van egy erkölcsi értékrendje és ezt próbálja a gyerekébe plántálni. És érdekli, hogy a gyereke átveszi-e ezt, vagy sem.

17: "vesztes szülő láthatáskor adja a lovat a gyerek alá"

Ezt mondjuk simán el tudom képzelni. Ennek lenne ellenszere egy jó anya-lánya kapcsolat. Önmagában az is érdekes, hogy miért tudja valaki jobban befolyásolni, ha aránytalanul kevesebbet van vele, kevesebbet beszél vele.

De ha ennyire sikerült ez az apának, akkor én anyuka helyében kerek-perec felajánlanám, hogy költözzön át az apjához, ha szerinte neki úgy jobb lenne (és korrekt lennék, pl. onnantól én adnék neki gyerektartást). Szerintem az esetek 99%-ában apuka is azonnal visszavonulót fújna, de lehet, hogy a lány maga sem akarná ezt.