Az idősebb férfiak iránti vonzòdásom leküzdéséhez van valami tanácsotok?

Több éve már hogy észrevettem magamon egy nem túl egészséges dolgot. A korombeli srácok egyáltalán nem érdekelnek, sőt egyenesen undorodom tőlük. Gondolom beteg vagyok, apakomplexus vagy ilyesmi... nem is csodálkoznék!

8 éves voltam amikor véglett itt hagyott az apám és ez nagyon mélyen érintett, azt hiszem azòta sem tudtam ezt feldolgozni magamban. A gyerekkorom egy káosz volt, állandòan verekedtem, iskolát váltottunk költözködések miatt de egyszer ki is rúgtak. 2 éve már hogy úgymond ,,rendben vagyok".

Mármint járok suliba rendesen, tartok egy közepes átlagot és jól kijövök az osztálytársaimmal. De úgy érzem valami hiányzik. Kéne valaki aki szeret és elfogadna ezzel együtt. Nagyjábòl 9 hònapja újra meglátogatott az apám 9 év kihagyás után. Ez sok mindent felkavart bennem, egy ideig mindent megtettem hogy fenntartsuk a kapcsolatot de aztán be kellett látnom hogy nem én vagyok az, akinek teperni kell hogy jóba legyünk...ezért feladtam.. ha nem muszáj, nem is beszélek/találkozok vele. Nem kell tőle semmi, csak utálatot érzek iránta amiért ilyeneket kell éreznem. Nem akarok így élni, olyan szeretnék lenni mint egy átlagos 17 éves lány de nem tudom hogy kéne ezt elfogadnom? Még 9 év után is megszakad a szívem ha arra gondolok hogy elhagyott az apukám. Utálom ezt... kérlek segítsetek.